Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 4. A ceglédi földmunkásmozgalom története (Farkas József)

leg háztulajdonos, a szociáldemokrata eszmék híve, s mint ilyen, szülővárosában, Cegléden a Népszavát terjeszti és a Kisiparosok, Kisgazdák Körét szándékozik megalakítani. Ez valószínűleg szociáldemokrata alapon fog majd működni

9 — tartalmazza a fővárosi rendőrség értesülése. A (következő bizalmas értesülés pedig már arról számolt be, hogy Várkonyi Cegléden egy házat kíván bérbe venni egylet céljára, hogy ott a szocialista eszméket terjeszthesse. Hozzáteszi a jelentés, hogy a szocialista eszmék iránt maga Várkonyi is élénken érdeklődik. A párt összejövetelein mindig részt vesz és nagyobb összegekkel járul hozzá az agitációhoz.

10 Várkonyi sűrű ceglédi látogatásairól és terveiről nyilván a helybeli rendőrség is értesítést kapott, mert hamarosan házkutatást tartottak Várkonyi István ceglédi lakásán és ott nagy összegű pénzt foglaltak le az „agitáció céljára rendezett gyűjtésekből".

11 Várkonyi István Cegléden született 1852. július 12^én. Apja az anyakönyvi bejegyzés szerint szakványos, vagyis napszámos volt. Várkonyi István fiatal korát a ceglédi gazdáknál cselédeskedéssel töltötte, majd maga is napszámosként élte le fiatal éveit. 1879-ben, szülei halála után a csekélyke örökségével üzleti vállalkozásokba fogott. Kezdetben lókereskedéssel, majd teleküzletekkel foglalkozott és hamarosan meggazdagodott. Mint a főváros együk legjelentősebb lótulajdonosa, hamarosan ismert lett. Ö végezte a főváros szemételfuvarozását és számos vállalkozáshoz adott lovakat. Jövedelmét bérházakba fordította és hamarosan ötszörös háziúr, a főváros előkelő polgára lett. Közben magántanárok vezetésével érettségit tett, majd állam jogot tanult.

12 Célja az volt, hogy saját felemelkedése révén próbáljon segíteni azok helyzetén, akik közül maga is; származott. Ennék valódi módját a szocialista eszmék megismerésekor találta meg. 1889-ben belépett a Magyarországi Általános Munkáspártba. Éppen az 1897 februárjában Cegléden tartott kongresszuson erről így beszélt: „A szocializmust az 1889. évben ismertem meg, s midőn olyannak találtam, onely úgy a földmíveléssel, foglalkozó kisvagyonúalk, mint a földmívelő munkások agyonkínlódás miatti kétségbeejtő — általaim is átélt — helyzetükön egyedül segítő estmének találtam, azért kimondhatatlanul lelkesültem érte. Amiatt aztán el^ dobtam magamtól minden anyagi hasznothajtó vállalatokat, kereskedést és minden időmet a tanulmányozásnak szenteltem."

13 Felhozta, hogy röpiratokat nyomatott, könyveket vásárolt és azokat vidéken ingyen osztotta szét. „Aztán ahol csak földmívelőkre találtam, ott mindjárt igyekeztem az eszmét és az elvet ismertetni és terjeszteni, ami által sikerült is Cegléden és vidéken az alvó, mezei munkával foglalkozó népet felrázni és az Alföld egy részén az önállóságra törekvési mozgalmat megindítani."

14 Várkonyi kezdeti agitációs útjai Ceglédre és környékére vezettek. Cegléd mellett Albertirsa és Ceglédbercel községek érdemelnek még említést. Az 1892-es többszöri megfordulásának eredményeként a helyi mozgalom fokozatosan terebélyesedni kezdett. Közvetlen ellenhatásként a város 16 fővel emelte a következő évben a rendőrség létszámát. Ezekben az években a helyi közigazgatás és sajtó egyértelműen ellenségesen állt szemben a -mozgalommal. Egyetlen hatásos eszközt ismertek csak, a megtorlást és mozgalom minden eszközzel történő megfékezését. Mindezek dacára 18934эап már nem térhettek ki a nyilvános népgyűlés engedélyezése elől. A helybeli szocialisták megtartották első nyilvános népgyűlésüket. A gyűlésre kivonult a rendőrség is Aranyi főkapitánnyal az élen, de ott volt Gubody Ferenc polgármester is, aki a következőkben is minden népgyűlés állandó hallgatóságához tartozott. Volt is mit tanulnia, mert a