Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)

reskedelmi tőke csekély jelentőségére utal az is, hogy a 100 virilis közé mindössze 10 kereskedéssel is foglalkozó került be. (Egy részüknek egyébként földbirtoka is volt.) A jobbágyfelszabadítás előtt Cegléden semmilyen hitelintézet nem volt. A város lakosai nagyobb ínségek esetén az uradalomtól kaphattak kölcsön vetőmagot, de egyéni megszorultságukban csak a nagyobb gazdákhoz fordulhatlak pénz-, illetve kenyér- vagy vetőgabona^kölcsönért. Ezek a nem hivatalos kölcsönügyletek általában a törvényesnél magasabb kamattal jártak, így már 1857 októberében a városi képviselő-testület elhatározta egy városi takarékmagtár felállítását, amely kenyérgabona-kölcsönzéssel foglalkozik. A tervezet szerint a befektetendő gabonakészlet 5000 véka volt. A magtár 1—24 vékát adott a rászorulóknak, vékánként 5 ice kamat mellett. A kölcsönzés ideje március 1-én, a visszafizetés ideje szeptember 1-én kezdődött. A jótékony célú takarékmagtár alapját a Makk Ferenc kanonok által felajánlott 700 vékányi párbér vetette meg.

79 A takarékmagtár megalapítása mellett az első, pénzkölcsönzéssel foglalkozó hitelintézet, a városi 'takarékpénztár megalakítását is tervezitek 1858-ban. (Hamarosan el kellett kezdeni a szőlődézsma-örökváltság fizetését.) Az 1859-es alapszabály-tervezet szerint az alaptőke 20 000 pengőforintot tett volna ki, a város pedig kezességet vállalt a takarékért, az esetleges veszteségeket fedezte volna. Ez a kezdeményezés azonban még nem járt sikerrel, 1863-ban elálltak a takarékpénztár gondolatától. A pénzintézet szükségessége a birtokos lakosságra nehezedő pénzterhek és a tőkehiány következtében azonban változatlanul fennállt, így a kiegyezést követően újrakezdték a szervezést. 1869-ben a városi tanács erkölcsi és anyagi támogatásával sikerült megalakítani a Takarékpénztár részvénytársaságot.

80 Következőként a Népbank részvénytársaság alakult 1883-ban (az alapszabályt már 1874-ben elkészítették), majd 18924>en Hitelbank rt. ós az Ipar és Kereskedelmi Bank kezdte meg működését.

81 A Népbank igazgatósági tagjainak (feltehetőleg a legtöbb részvényt birtoklóknak) foglalkozását, vagyoni helyzetét az alapítást követő esztendőből ismerjük. A 27 igazgatósági tag közül 11 földbirtokos, (tehát az egykori egésztelkes jobbágy leszármazottja), összes vagyonuk 237 000 korona, 3 sentéskereskedő és földbirtokos, 1 iparos és földbirtokos, 1 kereskedő és földbirtokos vagyonuk 95 000 korona. A 8 iparos, 2 értelmiségi, 2 bérlő és 1 magánzó vagyona összesen 29 600 koronát tett ki. Nem ismerjük 2 ügyvéd és 1 bőrkereskedő vagyoni helyzetét, azonban így is nyilvánvaló, hogy a Népbank alapításában a jobbágyszármazású földbirtokosréteg vett részt a legnagyobb arányban.

82 1908-ban a 4 pénzintézet helyzete a következő volt (20. kép).

83 részvénytőke nyereség osztalék % Takarék 400 000 120 000 65 500 15,6 Népbank 300 000 46 000 30 000 10,0 Hitelbank 300 000 60 000 30 000 10,0 Ipar és Kereskedelmi Bank 450 000 61 000 27 000 6,0 Erre az időre kialakult egy olyan vagyonos földbirtokos, kereskedő, iparos vállalkozó réteg, amely a város irányítását a különböző társadalmi és gazdasági pozíció révén a kezében tartotta.

84