Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)
mas volt. 1900-ban az őrlést kizárólag hengerekkel folytatták, a napi teljesítmény 400 mázsa volt. 1907 februárjában egy tűzvész elpusztította a malom koptatóműhelyét, de a főépület, a gépház, a lisztraktár és az irodahelyiségek épen maradtak. A keletkezett 150 ezer korona kárt a biztosító megtérítette. A malom néhány hét után ideiglenes koptatóval ismét megkezdte működését, sőt a leégett rész helyébe a főépülettel megegyező magasságú négyemeletes részt építettek. A malom bővítése, korszerűsítése nem állt meg. 1909-ben átalakították a gépházat és villannyal működő gépeket állítottak fel („240 kilovoltamper teljesítményű 3100 volt feszültségű forgóáramú generátort"), amellyel a bedéi és Széchenyi téri malmokat is működtették. A részvénytársaság 1910-ben kénytelen volt a malmot eladni a budapesti Viktória-malomnak, az építkezést az új tulajdonos folytatta. 1910^ben és 1911-ben új raktárakat építettek, a régit pedig árpagyöngymalommá alakították át. A gondok növekedését jelezte, hogy a ceglédi részvénytársaságok közül a gőzmalom rt.-nek volt a legalacsonyabb, 7,5%, az osztaléka. bl A kisebb gőzmalmok közül több a régi száraz- és szélmalmok szerkezeti elemeinek, épületének felhasználásával jött létre. Ezeknek a kisebb gőzmalmoknak a történetét jelenleg még nem tudjuk kellő részletességgel nyomon követni, a fontosabb mozzanatokat azonban ismerjük. Az első ilyet Hartyányi Gergely létesítette 1881-ben. Molnár Sámuel szárazmalmának „... körépülete alá elhelyez egy 8 lóerejű cséplőgéphez alkalmazott gőzgépet...". 1882-ben B. Farkas János alakította át Nyíri Istvánné szélmalmát hasonló módon, de Dienes Mihály még 1910-ben is ezt a megoldást akarta választani, igaz, hogy a hajtóerőt nyersolajmotor szolgáltatta volna. 58 A második gőzmalom Cegléden Ungvári Ferenc malma volt, amelyet 1873ban építettek. Ungvári Ferenc molnár- és ácsmester volt, aki 1845-ben is már több legénnyel vidékre is dolgozott. 1862-ben a rt. gőzmalom alapítói között volt, 1865-ben ő bérelte a városi helypénz szedésjogát. A gőzmalmot 1873-ban építette a szárazmalmok között a Széchenyi téren. 1876-ban már örökösei folytatták az ipart, akik 1877-ben a piacon egy lisztraktárt építettek a malom termékeinek értékesítésére. (11. kép.) Az 1880-as években a malmot egy részvénytársaság vette át, ez üzemeltette 1908-ban történt leégéséig. 59 Ugyancsak 1873-ban épült Szőke Farkas János és Füle Sándor gőzmalma, amelynek működéséről utoljára 1876-ból vannak adataink. 60 Balázs Mihály és Sztratimirovits Ferenc 18774)en építtetett malmot a Körösi úton, amelyről utolsó adatunk 1878-ból van. 61 Hartyányi Gergely 1881-ben egy szárazmalmot alakított át gőzmalommá. Az „Árpád'-malomnak nevezett üzemet 1884-ben eladta B. Farkas Mihály gazdálkodónak. Az ő fia, Elek nyitott lisztkereskedést a piacon 1900-ban, majd 1907-ben gőzfűrésztelepet is létesített, ahol szenet is árult. 62 Holló István malma 1887 előtt már létezett, 1887-ben új gépekkel látta el, búzatisztító gépeket is rendelt a „Gutjahr és Müller" pesti cégtől. A századforduló táján a malom működése szünetelt, a tulajdonos 1902-ben építtette újjá. 63 A bedéi sertéshizlaló telepen 1887-ben kezdte meg működését a sertéshi^lalók rt. gőzmalma, amely elsősorban a hizlaldát látta el darált takarmánnyal. A hizlalás visszaesése, amely a sertéspestisjárvány következménye volt, a malom létét is veszéllyel fenyegette. A „Hunnia" nevet felvett részvénytársaságnak csak az 1900-as évek elején sikerült stabilizálni helyzetét azzal, hogy áttért az árpagyöngygyártásra. 64 246
