Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)

malma. A vasút киШп iparvágányt épített, rakodórámpával. 1890-ben kocsmái építtetett a város, 1893-ban mázsaházat állítottak fel. A Bedé 1896-ban önálló külterületté alakult, vasúti megállóhelyet kapott „Ceglédi szállások" néven. (18. kép.)

53 AZ IPAR ÉS KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE 1848 előtt az iparos lakosság túlnyomó többségét a 8 céhbe tömörült, szolgáltató és mezőgazdasági termékfeldolgozó ipart folytató mesterek tették ki, ekkor még nagyon kevés volt a céhbe nem állott ,,fuser"-ok száma. A ipari foglalkozású réteg a jobbágyfelszabadítás körüli időkben a város lakosságának mintegy 2%-át tette. Létszámuk és arányuk a város lakosságában a XIX. század második felében jelentősen megnövekedett, 1910-ben már a kereső népesség 8,3%-át tették ki. Ez idő alatt azonban nemcsak az iparban dolgozók számaránya növekedett, megváltozott az ipari foglalkozások aránya is. 1845-ben a ruházati jellegű iparokban a mesterek 70 százaléka dolgozott, 1910-ben pedig csak 40 százaléka.

54 A XIX. század második felében világszerte felgyorsult a technikai fejlődés, még egyes mezőgazdasági munkafolyamatokban is (pl. a cséplés) a gép vette át az emberi és állati munkaerő szerepét. 3. tábla 1845 1851 1856 1900 1908 kovács lakatos kerékgyártó ács molnár kötélgyártó szíj j ártó tímár kádár bádogos asztalos kőműves építész kőfaragó szobafestő kárpitos ÜST b

° női szabó szűrszabó csizmadia cipész kalapos szűcs takács pék hentes mészáros borbély könyvkötő sertéskereskedő marhakereskedő órás, ékszerész 242 37 24 27 43 42 3 5 7 14 19 14 13 14 37 31 35 17 40 28 1 18 10 7 8 6 6 4 2 1 8 n i 4 2 1 — — 6 3 2 10 17 3 1 2 3 4 18 18 19 52 56 ? 1 1 2 22 33 4 2 1 1 1 33 4 2 — — — 8 9 — — — 5 8 44 39 33 54 19 91 — — — 6 4 ? — — 3 2 134 91 60 137 131 5 4 4 61 76 7 9 8 5 7 65 25 21 17 9 82 10 26 15 7 — 1 2 9 15 — 8 12 41 44 — — 4 6 9 — — 1 9 19 1 1 ? 4 13 ? ? 29 4 ? 7 l 3 3 6 6