Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

I. Természeti, földrajzi viszonyok - 1. A város és környékének természeti-földrajzi vázlata (Rakonczai János)

6. ábra. Az artézi vizek nyomásviszonya Cegléden (URBANCSEK J. 1978 alapján) A: vízadó mélysége, B: nyugalmi vízszint. nozjom az Abonnyal határos részeken foglal el kisebb, de számottevő területet. Ez utóbbit több helyen szikes talajok (szoloncsák-szolonyee) is megszakítják, s láthatunk itt az Alföld más területein (pl. Hortobágy) jellegzetes szikes kisformákat is. A csernozjomoktól DK-re, a Gerje egykori árterületéhez kapcsolódva ki,s termékenységű lápos réti és réti talajok jelentős kiterjedésű területeket foglalnak el. A város legdélebbi területein kisebb kiterjedésben igen rossz termőképességű futóhomok is előfordul. A határozottan elkülönülő talajok lényegében meghatározták a rajtuk való gazdálkodást már a múltban is. A csernozjom (az un. fekete) egykor a nyomásgazdálkodás színtere volt. A homoki területeken (határuk nagyjából a Széchenyi utca vonalán húzódik) ekkor a legeltetés volt a jellemző, de a Budai és Pesti út L I