Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)
— 2/8 — 98 80 34 33 235 273 344 331 — 1/8 — — — 123 170 198 130 168 217 — 3/16 ________ 7 Összesen 439 596 541 663 698 834 848 944 987 Zsellér dß9 9ß „ 171 350 503 598 766 1006 — Hazátlan ™* Mó 252 106 84 211 234 276 — A jobbágy-telekszervezet képlékenységét igazolja a sessiók számának ingadozása az úrbérrendezés kezdetén, amelyet a jobbágyság vagyoni állapota alapján igyekeztek meghatározni. Az egyes jobbágyok telki állományát a dikális összeírásból állapították meg. Az 1768. december 1-i conscriptio 439 jobbágyot tüntet fel, akik összesen 565V4 sessiót birtokoltak. Közöttük a legvagyonosabbak ЗУв jobbágytelekkel rendelkeztek. A következő esztendei úrbéri tabellán már lényegesen kevesebb, 40472 sessiót tüntettek fel, s csökkent a jobbágyok birtokában levő telek nagysága is. Az 1769-es urbárium (ellentélben a dikális conscriptióval) igen nagyszámú zsellérséget igazol Cegléden. Nem különböztették még meg a házas és hazátlan zselléreket. Közöttük 342-en házzal, földdel és jószággal is rendelkeztek, tehát, még nem dőlt el, hogy milyen nagyságú jobbágytelek birtokába kerülnek. Több gazdát külön megjelöltek „Z" betűvel, akik közül négyen 1, tizenegyen 4 /s jobbágytelekkel rendelkeztek, heten pedig semmivel. Ez utóbbiak a „hazátlan jobbágy" kategóriát képezték. Rajtuk kívül 98 tényleges hazátlan zsellért is összeírtak. 82 Az úrbérrendezés végrehajtásával az 1780-as években a jobbágy-telekszervezeti viszonyok stabilizálódtak. A természetes társadalmi-gazdasági mobilizáció, vagyoni ingadozás következményeként ugyan változott a legnagyobb sessiós jobbágyok száma, amelynek nagysága nem haladta meg az l 4 /e sessiót. A természetes mépmozgalom, vagyoni differenciálódás következményeként is az első urbáriumok kibocsátásához képest mindjobban végbement a jobbágy telkek aprózódása: csökkent az egész telkek száma, míg a negyed telkesek, vagyis a fertályosok, s a félfertályosok száma növekedett meg. Állami adózás Cegléd mezőváros a földesúrnak és a vármegyének fizetett pénzbeli adót, s végzett természetbeni szolgáltatást. A magisztrátus évente készített összeírást a lélekszám, s a vagyoni helyzet alakulásáról, amely az adókivetés alapjául szolgált. A vármegyei, a portionális és domestica adót meghatározott kulcs, rovás vagy dika szerint vetették ki a lakosságra, figyelembe véve a házak számát, a jobbágy családját, ingó vagyonát stb. Az 1770-es évekig a ceglédi jobbágyok a dikális összeírások alapján fizették a földesúri adót, a cenzust is. A XVIII. század második felében, az úrbérrendezésig Cegléd mezővárost a következő adók terhelték: 83 Év Cenzus Portio és Domestica ft den ft - den 4914 13V 2 4914 13V 2 1753 3021 25 4506 9 1754 3093 59V 2 4437 79V 2 1756 3115 15 4710 50 1760 3159 85 3523 4 1766 3484 74 4627 17 1770 3336 46 5287 89 148
