Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

A vagyonösszeírások szerint a jelzett időszakban az adóalap a következőképpen alakult:

84 Adótárgy 1752/53 1753/54 1756/57 1760/61 1766/67 1770/7 Személy 1560 1577 1901 1573 1931 2112 Ház 570 565 5247

2 603 730 802 ökör 1410 1315 1300 1712 1916 2165 Heverő marha 70 224 71 77 130 100 Tehén 1100 448 1080 1230 1616 1138 Tinó 441 448 351 400 — — Meddő tehén 685 484 716 387 1109 1412 Üsző 350 484 509 368 — — Uzsorás jószág — — — 222 — Gulyabeli marha — — — — — 1138 Igás ló 860 868 688 798 1112 1329 Méneses ló 444 569 603 507 590 1413 Juh 4942 5092 3780 3667 4192 4490 Bor (akó) 6020 — 5937 6268 5063 11543 Őszi gabona (kereszt) 7218 — — — ' 14805 3593 Tavaszi (boglya) 3569 — — 17464 • — — Árpa, zab (kereszt) — — — 6125 : 4727 — . Köles (boglya) 6684 ? ? 220 ' — '•— • Mesterség 31 40 ! — 46 56 58 Malom 3 2V

2 — 4 10 8

1 Méhkas 80 — — 166 195 — Az adókivetés az egyes rovatfajták arányában történt, külön-külön á földesúri cenzus, és a vármegyei adó megállapítására. Az adószámítás évről évre váltózott, s különbözött a cenzus és porció adókulcs mértéke is. Pl. 1752-ben mindkét adónem egyösszegű volt (1 pár személyre 1 Ft-ot vetettek ki, 1—1 házra 3 Ft-ot, 1—1 ökörre, heverő marhára, fejős tehénre, meddő tehénre,, tinóra, üszőre, lóra 25 dénárt, búza keresztjére 5, boglyájára 3 dánért stb.). Az 1757. július 6-i kivetéskor a földesúri és vármegyei adóban egyenlően számították be a házakat (524 Ft 50 dénár) és a személyeket (páranként 50 dénárával 415 Ft 25 dénár), s a földeket (mindkét esetben 1954 Ft 25 dénár). Ezeken kívül á cenzusba számítódott a heverő marha (217 Ft 90 dénár), amellyel együtt kerekedett ki a 3115 Ft 15 dénár végösszeg. A porció ennél több lett: hozzászámították még a jármos marhákat és a heverő jószágot (1331 Ft), a juhokat (189 Ft), a boradót (296 Ft), amelyekkel együtt 4710 forint 50 dénárra emelkedett a porció adóösszege. Az 1770. évi adószámításkor a cenzus megállapításánál tekintetbe vették a sessiókat is. A 463V48 jobbágytelek után (egyenként 1 Ft 60 dénárával) 743 Ft 40 dénár került kivetésre.

85 A vallásalapítványi uradalom megszervezésével az uradalmi hivatal megkezdte működését Cegléden, s a jobbágyoknak az uradalmi pénztárba kellett a cenzust befizetnie, a magisztrátus csupán az állami adók ügyintézésével foglalkozott. A tanácsi számadások szerint következőképpen alakult Cegléd mezőváros adózása a XIX. század első felében:

86 A jobbágyság demográfiai és vagyoni állapota volt továbbra is az adózás alapja, amely a XIX. század első felében a következő összetételt mutatta:

87 149