Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

külömböző módon bírják, mások pedig, még pedig nem kevesen semmit nem bírnak... a' sessionalis földek bírásának egyenetlensége onnan is esett, hogy az Uraság Tisztei azzal kereskedtenek, és a' kik valami ajándékokat adtának, azokk több földet adtának, ezen circumstantia bővebben visgáltassék meg, és minden gondal azon kell lenni, hogy ha valaki meg bizonyíttya, ugy a' Tisztektül földeket pénzen vett volna, annak mindenképp elég tetessék, és ugy azután elsőbben rendeltessék a' sessionalis földekhez .. .'

,80 Az úrbéri viszonyok megteremtése során megmutatkozott visszaélések csak súlyosbították a helyzetet, a jobbágytelek kialakítása eleve komoly nehézségekbe ütközött. Mindenekelőtt, szinte lehetetlen volt a belső fundus nagyságának megállapítása, mert Cegléd két beltelkű település volt: a lakóházak halmazosan tömörültek a mezőváros központjában, apró telkeken, illetve udvarokon, s a gazdasági telek, vagyis az udvar funkcióját betöltő aklok, akolkertek pedig a belső portától elkülönülve, a belsőség peremi részem húzódtak meg. Ezért az urbáriumok nem vették tekintetbe a belsőséget — az 1769-es adat is csak elvi számítás alapján létezett —, az 1780. évi urbárium le is szögezte: „Ezen Mezővárosi lakosnak ház helyének penigbelső mineműsége mostani Állapottyához hagyatik, és annak kissebb, nagyobb volta... tekintetbe épen nem vetetik ..." Cegléd mezőváros nem rendelkezett számottevő kaszálóterülettel, mint azt az úrbéri kérdőpontokra adott válaszukban jelentették is a jobbágyok: kinekkinek tanyája környékén helyezkedett el, s meghatározhatatlan nagyságú volt. Ezért az úrbérrendezés során a kaszáló mennyiséget is a szántó területéhez számították. Az 1769. évi urbárium egységesen 24 hold szántót rendelt egy-egy sessióhoz, így a ceglédi 1 telkes jobbágy is 24 holdat kaphatott ennek megfelelően. Az országos mérték azonban Cegléden nem volt alkalmazható, ezért 1 sessióba 75 hold szántóföldet számítottak, illetve osztottak ki. A jobbágytelekhez, 12 szekér szénát biztosító rét helyett 18 hold szántóföldet mértek ki, így Cegléden 1—1 egész helyes jobbágy összesen 93 hold szántóföld birtokába kerülhetett. Ezen kívül tartalmazta még a jobbágytelek a szorgalmiföldnek számító szőlőt, erdőt, valamint a közöslegelői illetményt, s a fundust. Az urbárium bevezetésétől a XIX. század közepéig a jobbágyság telki virszonyai a következő tagolódást, illetve összetételt mutatják:

81 Sessiós 1768 1969 1770 1773 1780 1796 1804 1819 1829 3 4/8 3 1 3 — 1 — 2 2 6/8 — — 1 — — — — — — 2 4//8. 7 — — — — — — — . — • 2 2/8 — — — — 1 — — — — 2 — 47 11 18 — 2 — — — 1 1 6/8 — — 1 1 1 — — — 1 1 4/8 48 15 74 3 2 6 6 1 1 1 3/8 — — — 6 3 2 — — 2 1 2/8 — — — 19 22 14 10 7 4 1 1/8 — — — 16 8 2 1 2 3 1 3/16 3 1 — 220 199 132 66 58 62 58 30 27 — 7/8 — — — 21 18 1 5 2 — — 6/8 — — 115 123 131 113 102 71 60 — 5/8 — — — 44 52 1 8 17 20 — 4/8 113 273 115 108 107 177 215 212 206 — 3/8 — — . — 99 90 23 40 89 101 147