Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)

azt is jelentette, hogy az 1526 előtti időszak nagygazdái közül csupán minden ötödik tudta vagyonát 1562-ig megtartani. A 4. és 5. táblázat Cegléd társadalmának változásait tárja fel, de gazdaságát újabb adatok feldolgozásával mutatjuk be. Cegléd XVI. századi mezőgazdasági termelésének a török defterekbe összeírt gabonatized-adatai új, eddig még nem ismert körülményekre utalnak. Mivel korábbi időszakból ilyen részletes adatokat nem ismerünk, ezért az 1546. évi és az 1562. évi török defterek feljegyzéseit feldolgoztuk. Jelentőségének szemléltetésére Cegléd gabonatermelését a másik két szomszédos hász-város azonos eredményeivel együtt mutatjuk be. 1546ban Cegléden 820 kila búzatizedet, 512 kila kétszerest (búza és rozs), s 540 kila árpatizedet, összesen 3334 mázsa gabonatermésként számíthatjuk ki. A kiszámításnál a mintegy 41 kg-os egri kilát vettük alapul. Ha a másik két hász-város gabonatermelésének eredményeit nézzük meg vagy ha a budai szandzsák 12 hász-városának adatait is megtekintjük, Cegléd gabonatermelése Kecskemétet és Nagykőröst felülmúlva Vác mögött a második helyen szerepel.

67 Ez tulajdonképpen a mai Pest megyét kitevő budai szandzsák egyik legfontosabb gabonatermelőjeként Cegléd, valószínűleg korábbi, 1526 előtti, de eddig még fel nem tárt termelési hagyománya következményeként mutatja be. 6. táblázat: A HÁROM PEST MEGYEI HÁSZ-VÁROS GABONATERMELÉSE 1546—1562 1546. évi 1562. évi Há

47 várnak gabonatermelés uJSJL gabonatermelés egy kapura tiasz-vaiosoK mennyisége értéke Ka

?V

ra mennyisége értéke (q) (q) (Ft) <

q) (q) (Ft) Cegléd: 7654 1797,20 Nagykőrös 3550 904,00 65,42 24785 7720 134,00 37,36 14068 4293 77,77 16,48 8901 2873 22,64 Kecskemét : 3296 869,33 A 6. táblázat a három hász-város teljes gabonatermelését, tehát a búza-, kétszeres és árpatermést együtt mutatja be. Ezt a gabonatermést mind a három hász-város a saját határán kívüli művelt puszták terméseredményeivel együtt érte el. A 6. táblázat Cegléd kiugró gabonatermését általános érvényűnek mutatja be adataival, mivel a két bemutatott év adatai egy megelőző korszakra is alkalmazhatóak. Cegléd egy kapura (háztartásra) eső gabonatermésének értéke 1546-ban cca. 15 arany Ft-ot ért. 1562-ben viszont már mintegy 41 arany Ft-ot tett ki. Ezeket a gabonaértékeket a török szabott felvásárlási árak szerint számítottuk ki. A török defterek ezt az értéket tüntetik fel. A kiszámított öszszes gabonából eredő arany Ft értékek Cegléden a két évben átlagos háztartásonkénti jövedelmezőség egyik összetevőjét kívánták megmutatni. Azonban az egyes háztartásokba nemcsak az összes gabonából, hanem az állattenyésztésből is származott bevételezhető jövedelem. A török defterek feljegyzett adataiból a juhok, a méhkasok és a sertések számát közvetlenül ki tudjuk számítani, de az ökrök számát nem. Csupán a „szekér" területmértékben feljegyzett legelőterület nagyságát jelölhetjük meg, amely közvetetten utalhat az ökrök számára. A 7. táblázatban bemutatott 16 éves időszakban a juhok száma átlagosan mintegy 4000 db körül képzelhető el. Az anyajuhok számát a két defterben az adófizetők névjegyzékében találhatjuk meg. Ezek voltak a ju-