Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)
A 3. táblázatban Cegléd népességének kiszámításához felhasználható török és magyar adóösszeírások különböző adatait gyűjtöttük össze. A török defterekből nemcsak az adófizetők és a kapu tizedadókat fizetők számát vettük át, hanem a névjegyzékek családfőinek számát is. Káldy Nagy Gyula módszere szerint a névjegyzékek családfőszámát öttel megszorozva és 30%-kal megemelve értük el feltételezett népességszámainkat. A magyar porta adóegység a telkes jobbágyok ökörszámán és a zsellérek számán alapuló fiktív számítás eredménye volt, de Szakály Ferenc kutatásai szerint a XVI. század második felében átlagosan 15 fővel számíthatjuk. 63 így a XVI. század második felében Cegléden átlagosan 1280—2100 közötti népességet tételezhetünk fel. A népesség természetesen különböző évtizedekben különböző megoszlásban képzelhető el. Az Oppel Jenő által 1560 körül feltételezett 3000 fős népességszámot túlzottnak találjuk. A ceglédi népesség évtizedenkénti megoszlásában érdemes megfigyelni a portaszámok 1560 utáni csökkenése nem a népesség számának fogyását, hanem a szántóművelés átmeneti csökkentését jelezte. Ez olyan belső társadalmi átrendeződést tükrözött, amelynél a telkes jobbágyok száma csökken és a zsellérek száma pedig megnő. Ez az átrendeződés az ökörhizlalásra való átállás nagyobb mértékének követelménye volt. A ceglédi háztartásokat fenntartó családok kontinuitására vetnek fényt az 1559. évi defterben található különösen értékes feljegyzések. Az 1546. évi defter összeírása óta eltelt 12 év népességváltozásait rögzítette, s így az elhaltak, elszököttek és jelenlevők adatait őrizte meg. Az 1559. évi defter fenti adatai közül a Pest megyei három hász-város halálozási arányára vonatkozó adatokat összevethetjük. 4. táblázat: A HÁROM PEST MEGYEI HÁSZ-VÁROS HALÁLOZÁSI ARÁNYA 1546—1559 iwfib Q nncc, 0 ,vtoi, 1546—1559 között 1559-re Hász-városok ïïtaTÏÏSiï meghaltak megmaradtak szama szazaieKa száma sz á za léka száma százaléka Cegléd: 300 100% 126 42 % 174 58 % Nagykőrös : 211 100% 107 50,70/o 104 49,3% Kecskemét : 477 100% 202 42,40/ 0 275 57,60/ 0 A 4. táblázat adataiból az 1559. évi defter legmeglepőbb tanulsága tárul elénk; a döbbenetesen magas halálozási arány. Az adatok szerint, tehát az 1546ban adófizetőként összeírtak közül 12 év múlva mindössze 58%-uk élt. így nyugodtan állíthatjuk, hogy beköltözések nélkül Cegléd a következő 15 év alatt kihalt volna. Ugyanez a sors várt volna a másik két szomszédos hász-városra is. 64 Cegléd népességének topográfiai elhelyezkedéséről legjobban az 1562. évi defter feljegyzései tudósítanak. Az 1562. évi defter Cegléd adófizető népességét három megnevezett utcában sorolja fel. Korábbi kutatások szerint a török hane adófizetők fogalma alatt mindig legkevesebb fél török hold, azaz fél dönüm (456 m 2 ) nagyságú háztelket tételezhetünk fel. így ha az 1562. évi defter három megnevezett utcájában feljegyzett hane adófizetőket számba vesszük, Cegléd belterületén feltételezhető háztelkeket is megszámolhatjuk. A Nagy utcában •
