Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

I. Természeti, földrajzi viszonyok - 1. A város és környékének természeti-földrajzi vázlata (Rakonczai János)

Paleozoikum , A legidősebb, bonyolult szerkezeti elrendeződésben előforduló képződmények között a metamorf és intruzív magmás kőzetek a jellemzőek. A legidősebb képződmények kiindulási anyaga prekambriumi korú lehet, amely később (újabb) metamorfózison ment keresztül, illetve migmatitosodott. Ez utóbbi folyamat idejét a radioaktív kormeghatározások alapján a karbon időszakban rögzíthetjük, (A Cegléd 1. fúrásból meghatározott gránitban levő muszkovit keletkezési ideje például 302 ± 20 millió évnek adódott.) Ásványtani összetétel alapján ezek a legidősebb kőzetek az alábbi csoportokra bonthatók: — csillámgneisz, ortogneisz, metamorfitok, — préselt gránit, tellérkőzetek, intruzív magmatitok, — mikroklin-gránit, migmatitos gránit. Az első két csoport kőzetei erősen töredezettek, breccsásak, míg a harmadik csoport kőzeteit már átalakulás nem érte. (Néhány minta elemzési eredményét lásd JUHÄSZ A. 1969.) Ezek a legidősebb kristályos kőzetek Cegléd környékén igen változatos mélységben fordulnak elő. Cegléd és Nagykőrös között 1600 méternél kisebb fúrással már néhol elérhetők, Ceglédtől K-re már 2000 méternél mélyebben található, míg a Tápiószőlősön lemélyített fúrás még 3000 méter körüli mélységben sem érte el. Fő vonásokban tehát megfigyelhető egy észak és kelet felé mélyülő tendencia (2. ábra). Mezozoikum A földtörténeti középkorba sorolható képződmények eddig nem kerültek elő ceglédi fúrásokból, egykori keletkezésüket azonban teljes biztonsággal nem zárhatjuk ki, erre utal néhány környező fúrás adata. Az Abony—1. sz. fúrás2. ábra. Vázlatos Ny—

К irányú földtani metszet Cegléd területén. 1: az alaphegység felszínes, 2: miocén vulkánit, 3: prekambriumi képződmények, 4: eocén, 5: mezozoikum.