Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)
Cegléd hász-város török átalányadójának kezelése legelőször a pénztári napló feljegyzéseiben is a ceglédi tanácsbelieknél volt. Az 1564 utáni években már szerepel a „ceglédi mukáta", amely a ceglédi átalányadó török kincstári kezelésének pénzügyi hivatalát jelölte. Ekkor Cegléd adóját nyolc Szolnok megyei helységgel együtt egy közös „mukáta'-hivatal kezelte. Ezt a ceglédi „mukáta'-hivatalt rendszerint szolnoki lovas katonák irányították. A ceglédi török átalányadó kezelésének „mukáta'-hivatalok általi realizálását azonban már 1557től biztosra vehetjük. A legelső években az átalányadót még valószínűleg más „mukáta'-hivatalnál kezelték, s ott a ceglédi tanácsbeliek még szerepet kaptak. Később azonban teljesen a törökök vették át az adó beszedését. Ez azt is jelentette, hogy az adószedő törököket minden esetben Cegléden vendégül kellett látni. Ez külön megterhelést is jelentett. Ezért nagyon nehéz Cegléd török vagy magyar rendre ténylegesen kifizetett adóinak pontos összegét meghatározni. Az 1560-as években megközelítő számítás szerint az 1. és 2. táblázat adatai egy háztartásra (portára vagy kapura) mintegy 12—13 Ft összeg között mutatják ki Cegléd összes adózásának mértékét. Azonban a vendéglátások és ajándékok öszszege nem szerepel, ezért inkább a fenti magasabb adóösszeghez közeli kiadásokat vehetjük reálisabbnak. Az adózás mértékén kívül, az ezt fizető ceglédi társadalom helyzetét is vizsgálat alá kell venni. 3. táblázat: CEGLÉD NÉPESSÉGE 1546—1597 KÖZÖTT Évek Haneszámok Kapuszámok Családfők Portaszámok Lélekszám A 3. táblázat adataihoz meg kell említenünk, hogy az 1580. évi defterben Nyársapáti ismét lakott faluként 40 adófizetővel szerepel. Ez cca. 260 fő lakost jelentett. Mivel az 1. és 2. táblázat adóztatási adatait figyelembe véve gyaníthatjuk, hogy Cegléd és Nyársapáti népessége 1580 előtt teljesen azonos lehetett. A népesség összetelepülését gazdasági okok is késztették. Az 1546—1580 közötti időszakban, amikor a piaci kereslet lehetővé tette az ökrök magas áron való értékesítését, Nyársapáti lakói Ceglédre költöztek, s az üres faluhelyet onnan kijárva legeltették. Azonban 1580 után már a hódoltságban is érezhető gazdasági visszaesés hatására a lakosok visszatelepültek, s a legelőket újra feltörték. Az ökörhizlalás helyett ekkortól a növénytermesztés került ismét előtérbe. 62 98
