Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)

CEGLÉD „MAGYAR RENDRE" VALÓ ADÓI 1548—1594 KÖZÖTT Évek Tizedek Dikaadók Földesúri adók Pusztabérletek Egy portára összesen 1548: ,щ l-l 1550: 1557/59: 1561: 200 Ft 1565: 1574: 225 Ft 1584: 225 Ft 1591: 225 Ft 1594: 50 Ft 66 Ft 64 Ft 35 dn 759 Ft 759 Ft 300 Ft 300 Ft ? ? 5,62 Ft ? 5,62 Ft ? ? ? 2. táblázat: CEGLÉD „TÖRÖK RENDRE" VALÓ ADÓI 1546—1590 KÖZÖTT Évek Fej adók Tizedadók Átalányadók Puszta- Egy kapura bérlet összesen 1546/47 1557/58 1559 1562 1564 1567 1580 1590 6000 akcse 23 000 akcse 7500 akcse 46 400 akcse 82 500 akcse 86 525 akcse 87 503 akcse 242 500 akcse 93 000 akcse 93 000 akcse 350 akcse 3,30 Ft 8,02 Ft 6,24 Ft 6,30 Ft 17,47 Ft 5,75 Ft 5,75 Ft ket török akcséról magyar arany Ft-ra számítottunk át (1 magyar arany Ft 75 török ezüst akcséval ért fel). A ceglédi kapuk száma pedig az összeírásokban feljegyzésre került. A defterek „kapu" számai véleményünk szerint a szántóművelést folytató háztartások számát rögzítették. Ilyen módon kiszámított adóösszegeink egy kapu — háztartásra eső török 'adóterhelést kívánják bemutatni. Az adók befizetésének módjáról a budai török tartományi kincstár pénztári naplóinak az adóbevételezésekről fennmaradt feljegyzései tájékoztatnak. így tudjuk meg, hogy az évi adót két részletben és többféle pénzérmébe adták be. Erről szól a pénztári naplók egyik feljegyzése is: „... Cseglet város, amely a 967. évi Rebbi ülewel hó 3-tól (1559. dec. 3.) új szultáni hász-birtok, hitetlenjei kötelezettségéből, Kaszab Jánostól a nevezett város egyik bírójától, 5000 akcse mégpedig 3200 ezüst akcse, 6 török arany egyenként 75 akcséval, 15 magyar arany egyenként 75 akcséval és 4 és fél ezüst gurus összeget befizetett. Ebből készpénzként adott a budai kincstárnak 3900 akcsét, s a többit »vas árában« adta meg..." Az utóbbi „vas ára" feljegyzés utal arra, hogy a törökök kényszerítették a ceglédieket, hogy számukra vasanyagot szerezzenek be, s adójukból ezek árát azután levonják. Ez az eset is rámutat a török adózásban jelentkező rendkívüli követelésekre.

61