Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

I. Természeti, földrajzi viszonyok - 1. A város és környékének természeti-földrajzi vázlata (Rakonczai János)

1. ábra. Cegléd környékének relifenergia-térképe. Reliefenergia (m/km

2

). 1: 5-nél kisebb, 2: 5—10, 3: 10—20, 4: 20—30, 5: 30—40, 6: 40— 50, 7: 50-nél nagyobb, 8: a város legmagasabb fekvésű pontja, 9: a legalacsonyabb pont, 10: a fontosabb utak mos kutatófúrás ellenére is több bizonytalanság tapasztalható a fejlődésmenet értékelésében. A vidék földtani múltját elsősorban a szénhidrogén-, illetve vízkutató mélyfúrások adatai alapján ismerjük. Az 1965—1967 közötti időszakban az OKGT 5 db 1400—1700 méter mélységű kutatófúrást mélyített a várostól délre, majd az 1970-es évek második felében újabb 3 db fúrás készült Ceglédtől ÉK-re és K-re. Ezek a fúrások többnyire az idősebb képződményekről, illetve a medence aljzatáról szolgáltattak gazdag földtani adatokat, míg az általában csak néhány száz méter mélységig lehatoló vízfúrások (több mint 300 db) a negyedidőszaki összlet felső részét tárják föl. A fúrásokban határozottan jelentkező szerkezeti díszkordanciák alapján megállapítható, hogy a terület kialakulása legalább három különálló időszakban (paleozoós, miocén, pliocén-negyedidőszak) zajlott, s közöttük hosszabb lepusztulási szakaszok voltak. A környéken előforduló, más időszakokból (pL mezozoós) származó üledékek azonban arra utalnak, hogy esetleg itt is volt ennél több üledékfelhalmozódási szakasz, azonban ezek a lepusztulási szakaszokban teljesen elszállítódtak területünkről. 14