Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)
október 2-án fejezte be György deák és a budai káptalan kiküldött kanonokja, László a határbejárást. Ez az első határbejárás szinte mindenhol lakatlan, romos és részben műveletlen területet érintett. Külön jellegzetessége, hogy a hoszszú oklevél szövege egyetlen szomszédos földbirtokos nevét sem említi. Ez azonban csak Külsőhegyesre nézve igazolt oklevelesen, a többi leírt faluhely lakatlansága helyett inkább az ellenkezőjét tapasztalhatjuk a következő évtizedtől gyarapodó okleveles említésekben. Az óbudai klarissza apácák 1391ben királyi adományozással először Külsőhegyest veszítették el abból, amit az 1368. évi határjárással Ceglédhez összeírattak. Külsőhegyes 1411. évi királyi adomány levelében a — lakatlan birtok — megjelölés konkrétan szerepel. 15 Ennek ellenére, valamint dr. Petróczi Sándor véleményével szemben állítjuk, hogy a felsorolt 1368. évi faluhelyek lakatlansága csupán fel nem szántott területeket jelenthetett, s ezeket a kunok legeltetésre használták. A földművelés fokozatos előretörése pontosan a kunok beilleszkedésével egyidőben, tehát a következő évtizedekben történhetett meg. 16 A királyi eladományozások pontosan ezt a feudalizálódási folyamatot követték, s Cegléd környékét többnyire királyi tisztségviselőknek adományozták. Azonban dr. Petróczi Sándor állításával, hogy a korábbi évtizedekben egy ceglédi királyi birtok központ lett volna, ami a környék igazgatását irányította, nem tudunk egyetérteni. Az 1358. évi oklevél tárgyalja egyedüli forrásként Cegléd 1311—1358 közötti történetét, s csak így tudhatjuk meg, hogy önkényes lefoglalás (Rátót Domonkos, esetleg kunok) után a király elzálogosította. Valószínű, hogy a zálogösszegben a vámbevételek beszedését is belefoglalták. Tehát akkor Ceglédet a zálogbérlők igazgatták. 17 Ennek megfelelően Cegléden feltehetőleg korábban is lakott tiszttartó (officialis), aki a mindenkori földesurat (a királyt vagy a zálogbérlőt) képviselte. A klarissza apácák Cegléden lakó tiszttartójáról 1407. febr. 26-án és 1426. szept. 22-én kelt oklevél először emlékezik meg. 18 Valószínűleg, a tiszttartó alá beosztva, az 1444. október végén kelt oklevélben szerepel Imre deák, aki az apácák embereinek nevében járt el akkor peres ügyükben. 19 Feltehetőleg ekkor még rajtuk kívül számtartó vagy adószedő és sáfár, valamint ispán (birtokintéző) is kiegészítette az uradalom tisztikarát. Az utóbbiakra nincs írásbeli adatunk, de későbbi előfordulásuk alapján feltételezzük. 20 Oppel Jenő véleménye szerint — a tiszttartó a település bírája is volt — itt valószínűleg arra gondolhatott, hogy a tiszttartó az uradalmi úriszéken elnökölt. Az uradalom személyzetéhez tartozhatott még egy-két hajdú és néhány kézműves is. A vámszedést is az uradalom embere láthatta el. Azonban 1416ban Cegléden az onnan származó János presbiter a plébános és a tiszttartó is. Ugyancsak б tiszttartóként óbudai klarissza apácák birtokát alkotó Szond mezővárosban is említést nyert. Itt 14594>en írott oklevélben szerepel, hogy a mezőváros jövedelmeit már egy év óta János ceglédi plébános kezeli és most az esztergomi érsek arra kötelezi, hogy az apácáknak bevételeivel elszámoljon. 21 Cegléd régi idők óta (ab antiquo) a váci egyházmegyéhez tartozott és az egyházi tizedeit is a váci püspököknek fizette. A Berengeri Jakab és Bonofatoi Raymund 1332—1335. évi pápai tized jegyzékében a ceglédi plébánia, a pesti főesperesség parochiájaként szerepel. 22 A plébániatemplom az 1926. évi ásatások szerint a mostani Pesti út és a Körösi út kereszteződésében épült fel. A régi templomot eredetileg a Szent Kereszt patrocinium tiszteletére, tehát az ún. szent titkok (Szentháromság, Szentkereszt, Szentlélek) egyikének szentelték. 23 A templom épülete már XII— XIV. században is fennállott egyszerűbb formában. Eh86
