Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 1. Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)

a „vezértörzs" telepedett meg itt, azonban meggyőzően bizonyítja, hogy ez a törzs, a korábban általánosan elfogadott nézetekkel ellentétben a Tarján törzs volt.

12 A „megyer" elnevezésű falvak többszörös előfordulása megyénk területén kizárja, hogy a honfoglaló népesség ehhez a törzshöz tartozott volna. Bizonyított tény, hogy az eredeti népesség törzsnéwel csak az idegen törzs tagjai által lakott településeket nevezte megkülönböztetésük céljából. Ebből következik, hogy egy adott területen az a törzs lakott, amelynek neve ott helynévben nem fordul elő. A Tarján törzs nevének előkelő jelentése, valamint a hét törzs felsorolásában elfoglalt központi helye szintén ezt az elképzelést támasztják alá. A szállásterület kiterjedése és a téli-nyári szállásváltás gazdasági funkciója területünkön nem rekonstruálható. A város mai területéről és közvetlen környékéről hitelesen feltárt honfoglalás kori régészeti lelet egyelőre nem ismeretes. Egyetlen, négyágú ezüstveretet helyezhetünk nagy valószínűséggel erre a területre (képet 1. i. m.).

13 Természetesen ez nem jelenti azt, hogy városunk környéke a honfoglalás korában lakatlan lett volna. Ha Cegléd központtal mintegy 15 km sugarú kört húzunk, s ezen a körön belül vizsgáljuk az előkerült honfoglalás kori leleteket, bizonyossá válik a terület e korban való lakottsága. Igazolják ezt a Nagykőrösön,^ Abonyban,

i5 Törtélen

16 előkerült leletek. Az abonyi szablyatöredék véletlenszerű előkerülése,

17 valamint a törteli honfoglalás kori sírok elpusztítása

18 — bár csak két példa — szerintünk megalapozottá teszi azt, hogy területünkön a honfoglalás kori sírok „hiánya" semmit sem jelent. A honfoglalás kori (főként a magányos vagy kis lélekszámú, nagycsaládi) temetők előkerülése véletlenszerű, bejelentésük, hiteles feltárásuk a találókon múlik. Néhány, talán honfoglalás kori lelet Cegléd határában is előkerült.

19 A Jászberényi út mellett, ifj. Sütő Pál tanyáján (2. térkép 1.) 1917-ben lovas sírt találtak. Kengyelek, zabla, kard, ruhadíszek kerültek elő.

20 A Szelei úttól keletre, a Krakó nyugati partján (2. térkép 2.) 1968-ban agyagbányászás során lovas sírt találtak. A helyszínelést Soproni Sándor végezte,

21 az általa javasolt leletmentésre azonban nem került sor. Mindezek alapján feltehetjük, hogy Cegléd környéke a honfoglalás korában lakott volt, a kor leleteivel a területen mindenképp számolni kell. CEGLÉD AZ ÁRPÁD-KORBAN Cegléd kialakulásának és Árpád-kori történetének kutatását megnehezíti az a tény, hogy a városra vonatkozó Árpád-kori okleveles anyag ez ideig nem ismert. Így a város és környéke korai történetének rekonstruálásához csak a régészeti ásatások, leletmentések és topográfiai adatok, valamint ezeknek a későbbi (XIV—

XV. századi) oklevelekkel — főként a határjárásokat rögzítő „jegyzökönyvekkel" — való összevetése segíthet. Magyarország Régészeti Topográfiájának a ceglédi járást is tárgyaló, néhány év múlva megjelenő kötete biztosan lényegesen előbbre viszi majd a kutatást. Nagy segítséget jelent az 1931-ben megjelent Cegléd monográfia, amelyben OppeZ Jenő több évtizedes kutatómunkáját foglalta össze.

22 Ugyancsak jelentős dr. Petróczi Sándor Cegléd település- és népességtörténetével foglalkozó munkája.

23 A régészetnek — különösen a topográfia terén — felbecsülhetetlen segítséget nyújt Hídvégi Lajos ceglédi tanár dolgozata.

24 Ebben több mint 20 év anyaggyűjtésének, terep járásának összefoglalását adja. A földrajzi nevek vizs-