Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 1. Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)

gálata mellett (okleveles adatok és gyűjtés alapján) bejelentések nyomán, terepjárás során jelentős régészeti anyagot gyűjtött.

25 A Cegléd név eredete vitatott. Pais Dezső szerint a török eredetű „cigle", „cegle" (fűzfa) „d" képzős változata.

26 Ezt a névadást valószínűsítik szerinte Cegléd környékének talajviszonyai (mocsaras, vizenyős terület, ahol ez a fafajta könnyen megterem), valamint a környéken található növényi eredetű helynevek: Cserö, Kőrös, Nyársapát, Irsa. Ugyanakkor megjegyzi, hogy ezek a nevek (névváltozat cigoly vagy csigoly • fűz), egy korábbi cigla vagy csigla szó elváltozásai, jelentése sövény, palánk, török jövevényszó. Petróczi Sándor

27 lényegében elfogadja ezt a magyarázatot, a város nevét azonban személynévi eredetűnek tartja, megállapítva, hogy ebben a korban gyakori volt az ilyen típusú névadás.

28 Megemlítjük még, hogy a későbbiekben a népetimológia a „szeglet" (utak szeglete) szóból magyarázta a név eredetét.

29 Cegléd első okleveles említése — mint azt a Cegléd történetével foglalkozó munkák elfogadták — 129(Mből származik: IV. László (1272—1290) 1290-ben „Cegléd mellől" (prope Chegled) keltezi két oklevelét.

30 Ugyancsak IV. László Cegléden ad ki két oklevelet

31 (in Chegled), ezeknek évszáma azonban nem határozható meg. A király uralkodási idejét tekintve az 1290-es évnél későbbiek nem lehetnek. Véleményünk szerint az oklevélben említett Chegled helynév azonosítása kétséges. Az alföldi Cegléden kívül Somogyban, Baranyában, a Csallóközben, Pozsony megyében is, Eger mellett is volt Cegléd nevű település.

32 Az oklevél szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy az említett helységek közül melyik mellett keltezte a király az oklevelet. így az alföldi Cegléd első hiteles említését 1358-ra tehetjük.

33 Első hiteles oklevelünk — melyben I. (Nagy) Lajos király a birtokot anyjának, Erzsébetnek adományozza — csaknem biztossá teszi, hogy Cegléd az Árpád-korban királyi birtok volt: „ ... bizonyos királyi birtokunkat azaz falunkat, amelyet Cegleed-nék neveznek, s amely Pest megyében vagyon.. ."

M Az idézett szövegből

35 világosan kiderül, hogy míg a „zavaros idők", melyben Ceglédet több hatalmaskodó főúr elfoglalta, még ismertek (ez a kor biztonsággal tehető az Árpád-ház kihalását követő feudális anarchia idejére), addig a birtok „... az emberi emlékezetet messze meghaladón ..." királyi birtok volt. Ezzel összhangban van, hogy — mint említettük — ezt a területet a honfoglalás korában a fejedelmi törzs, Árpád törzse szállta meg, s feltehetjük, hogy a fejedelmi szállásbirtoktól a királyi, zárt birtoktestek kialakításáig ívelő folyamat

36 Ceglédet is érintette. Valószínű, hogy ekkor indult el az a fejlődés, amely a szórt települések (szállások) lassú centralizálódásához vezetett. I. István törvényeiben ennek tükröződése már megfigyelhető: „Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el..." (I. törvénykönyv 1. fejezet.) A törvényben említett „telek" egykorú értelemben szállást jelentett; a „falu" (villa) sem jelent véglegesen kialakult, zárt települést, hanem olykor helyét változtatta, a határhasználat szükségletei szerint.

37 A királyi birtoklást ugyancsak alátámasztja a város határában található kun települések megléte. E szállások korai eredetére utal nevüknek a XIII. század végén, XIV. század elején említett személynevekből való származása: Tűrtél: 1290 (Törtei), Buzgan: 1333 (ma Ábony pusztája), Arbuz: 1289, 1290 (Árboc—Nagykőrös határa) stb.

38 A kunok korai betelepülésére bizonyíték még Erzsébet királyné 1382-ben kiadott oklevele, amelyben megtiltja, hogy a Cegléd, Kőrös és Kecskemét határában levő tölgyerdőt a kunok használják.

39 Visszatérve első, hiteles oklevelünkhöz, ennek szövege Cegléd nagyságára