Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 1. Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)

1. CEGLÉD A MAGYAR HONFOGLALÁS IDŐSZAKÁBAN ÉS AZ ARPAD-KORBAN A város területe ős- és népvándorlás kori történetének tárgyalásakor láttuk, milyen alapvető földrajzi viszonyok határozták meg Cegléd és környékének területén az emberi élet feltételeit, a település rendjét. Ugyanez a földrajzi kép jellemzi a magyar honfoglalás korát és az Árpád-kort is. A településfejlesztő tényezők közül az egyik legfontosabb, a víz bőven rendelkezésre állt. A Gerje és Perje patakok medrének partjain, a környező mocsaras rétségek kiemelkedő részein létesültek a települések az Árpád-korban éppúgy, mint az őskorban. Cegléd kialakulásában és fejlődésében emellett nagy szerepet játszott központi fekvése. A mai város is az Alföld egyik legjelentősebb közlekedési csomópontja. Már legkorábbi határjáró oklevelünk

1 1368-ban említi a jelentősebb utakat, így „nagy út"-nak (via magna)

2 nevez három utat. A Budai út

3 a mai Budai úttal azonos.

4 A Tisza felé vezető út

5 a Törteire vezető út vonalán haladhatott, s a jenői nagyrévhez vezetett, így fontossága igen nagy. A harmadik „nagy út" Bényére vezetett.

6 Biztosan már a korai időben létezett a Nagykőrösre, illetve Kecskemétre vezető út. Pesten a Kecskeméti utcát Mátyás korában is Ceglédi utcának nevezték.

7 • A HONFOGLALÁS KORA 895-ben a besenyők — szövetségben a dunai bolgárokkal — megtámadták az akkor Etelközben élő magyarokat, akiket ez a támadás arra kényszerített, hogy a Felső-Tisza vidékére, illetve Erdélybe meneküljenek és mintegy öt év alatt birtokba vegyék a Kárpát-medence területét.

8 Ezt megelőzően is harcoltak, azonban magyar csapatok Morvaországban, illetve Alsó-Ausztriában (892ben és 894-ben), tehát katonai kötelékeknek át kellett vonulniuk a Kárpát-medencén.

9 Ez az átvonulás szükségszerűen ugyan nem, de érinthette Dél-Pest megye mai területét, tehát vidékünket is, bár ez idáig régészeti lelet nem támasztja alá. Az, hogy a honfoglalás során területünkön melyik törzs telepedett meg, nem dönthető el. A törzsek szállásterülete tekintetében megnyugtató megoldás Györfjy György szerint mindeddig nem született.

10 A legmeggyőzőbb feltevésnek ma is Hóman Bálint elmélete tűnik, amely szerint a mai Pest megye területét legnagyobb részében a Megyer törzs szállta meg.

11 Györfjy György Pest megyére vonatkozóan lényegében ugyanerre a következtetésre jut: szerinte is 65 HL A VAROS A KÖZÉPKORBAN ÉS AZ ÜJKOR ELEJÉN