Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Gödöllőiek - Keserű Katalin: Juhász Árpád és a gödöllői művésztelep

készítője lett. Ugyancsak Juhász Árpád révén kerültek kapcsolatba a gödöllőiek rokonával, Inotay László tanárral, akinek Napfiak meséi с könyvét 1913-ban Nagy Sándor illusztrálta. (9. kép.) Tudjuk, a könyvművészet milyen jelentős változáson ment át a századfordulón. A szöveggel egyenértékű művészi illusztrációk és a korszerű, szecessziós könyvdíszek elterjedésének korszaka ez szerte Európában. Gödöllőn Nagy Sándor, Körösfői, Mihály Rezső, Nagy Sándorné munkálkodott legtöbbet e területen. Elsősorban a századforduló gyermekkultusza érintette meg őket, amikor a gyermekeknek szánt könyveket akarták széppé, érdekessé, esztétikussá tenni, híven nevelő programjukhoz s a művészetek egységét valló nézeteikhez. Juhász Árpád vázlatfüzeteiben is fennmaradt néhány szecessziós motívumterv. Feltehetően könyvdísznek készültek, hiszen ilyenekből áll egy-két címlapterve is.

29 (10—11. kép.) Fejléceiből néhányat a Művészet közölt 1911-ben.

30 Talán egy mesekönyvet szándékozott megjelentetni illusztrációval. Néhány fennmaradt rajza ezt engedi sejtetni.

31 A trubadúr mese с lap lágy, szecessziós betűi összehangzanak a régies hangulatot árasztó táj és figura finom körvonalaival. A gazdag lány és szegény asszony с lap népmeséink hangulatát idézi. A tisztán vonalas rajzot szecessziós vonalíornameínitika keretei!. (12—14. kép.) A keretelés, a kép és környezetének egysége egyébként is szorosan hozzátartozott a Gesamtkunst-szemlélethez. A gödöllőiek jelentősebbnek tartott műveikhez maguk tervezték a képkereteket. Juhász vázlatai közt is fennmaradtak ilyen próbálkozások. (15. kép.) Az illusztrációk egyikének hátlapján egy ceruzavázlat látható: Engedjétek hozzám jőni a kisdedeket. Első megfogalmazása lehet annak a festménytervezetnek, aminek olajvázlatát katalógusból ismerjük.

32 Jézus tanítóként áll a gyermekek között, s noha teljesen kidolgozatlan, ez a kis lap, kultúrtörténeti szempontból említést érdemel, mert benne a gödöllői szeretet-vallás éppúgy nyomot hagyott, mint a kortárs vallásos jellegű festészet változása. A XIX. század második felében nagy hatású néniét protestáns racionalizmus és a Renan-iskola Krisztust emberként tüntette fel, elvitatva tőle természeti ölöttiségét és kiemelve működésének etikai jelentőségét, elveinek az emberiség nevelésében, emberré válásában betöltött és kívánt szerepét. A festészetben is megváltozott a Krisztus-kép. Eltűnt a feltámadástéma és minden csodás elem, s helyettük az ács fia, a tanító jelent meg a képeken. A német Fritz von Uhde munkái vagy nyomukban Ferenczy Károly Hegyibeszéd с festménye reprezentálja ezt a változást. Uhde Engedjétek a kisdedeket hozzám jönni с művén Krisztus az „emberszeretet eszményi megtestesülése",

33 mint később a francia Maurice Denis hasonló témájú képén. Ezek az új szemléletet hordozó művek Magyarországon is láthatók voltak a Nemzeti Szalon külföldi kiállításain. A megújult témakör fontosságáról pedig a sorozatos egyházművészeti kiállítások vallanak.

34 Gödöllőn jelentős szerepe volt ennek a vallásos festészetnek, összefonódva a népművészeti gyűjtések során megismert s a reformvallásossággal rokon egyszerű hittel, mely a papon keresztül Krisztusban is a nép tanítóját látja. Műveiken és Krisztusr-képükben a vallás többek közt mint a szeretet vallása jelentkezik, Krisztus pedig ennek apostolaként.

35 Esetükben ez szoros összefüggésben értelmezendő a harmonikus közösség ideáljával, aminek kialakítására törekedtek a közös élet és munkálkodás, személyiségfejlesztés útján, de aminek legfontosabb összetartó ereje a szeretet volt. Juhász Árpád tanulmányrajza kortalan Krisztusi-típusával a századelő e gondolatvilágába kapcsolódik.

36 (16. kép.) Életművének legfontosabb része azonban, egyúttal a gödöllőiekhez fűző legszorosabb kapocs a Malonyay-ketetekhez, ill. attól függetlenül végzett néprajzi 45