Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Gödöllőiek - Keserű Katalin: Juhász Árpád és a gödöllői művésztelep

felmérések, rajzok, festmények, iparművészeti tárgyak sora. Ezek egyrészt pontos, általában többoldalú ábrázolásai a viselettípusoknak, másrészt életképszerű jelenetek. Malonyay Dezső az egyre szélesebb körű gyűjtés összefoglalására vállalkozott A magyar nép művészete 5 kötetével, többek között azzal a céllal, hogy összegyűjtve a magyar motívumokat, formákat, szerkezeti rendszereket egy ezeken alapuló új magyar tárgykultúra kibontakozását segítse elő. Ez a cél közel állott Juhászéhoz, s ő fáradhatatlan munkása is volt. Többnyire gyalogszerrel, bejárta az egész országot. A Malonyay-kötetek falurajzai, tájképei mind tőle valók, még a halála után megjelent 5. kötetben is találunk egyet-kettőt. Eredetiben csak kettőt ismerünk, Kalotaszeg Vista falujáról és a bánffyhunyadi hereboglyákról (Malonyay I. kötet 30. és 187. 1,). (17—18. kép.) De feltűnik neve vagy egybeírt JÁ monogramja (később háromszögbe foglalva) a jellegzetes kalotaszegi, székelyföldi, dunántúli templomok rajzain, templomberendezések hű ábráin (2. kötet), házak, házrészletek, oromzatok, belsők és udvarok, faragott vagy fűrészelt kerítések, festett kapuk részletes bemutatásain (1., 2., 4. kötet), a számtalan gazdagon megmunkált festett, faragott bútor, munkaeszköz és egyéb használati tárgy illusztrációján (1—4. kötet), díszes fazekasmunkák, hímzések pontos megörökítésén (2., 4. kötet), néhány színes viseletet festő akvarellen (2., 4., 5. kötet), kihaló munkafolyamatok részletes ábrázolásán (1. kötet), a temető művészetét felfedező rajzokon (1., 2., 4. kötet). Az egyik sárközi női viseletet bemutató akvarell (Malonyay 4. kötet. 1. tábla 1. kép) eredetije is megmaradt. A magyar nép művészetéhez végzett kutatómunkája néhány emlékét még a Néprajzi Múzeum őrzi.

37 (19—20. kép.) Mezőkövesdi témájú munkáiból viszonylag sok megmaradt. (21—22. kép.) Ez a népművészet volt az, amelyik Juhász Árpád egyetlen írását ihlette, A matyóviselet dekoratív szépségéről címűt. Mint rajzai, úgy ez is szakszerű leírás a viseletről, mozdulatokról, de benne érzik a művész megilletődöttsége is ennyi szépség láttán.

38 Cikkéhez rajzokat mellékelt a viseletről, szokásokról.

39 A Malonyaynál megszokott alapossággal örökítette meg a népművészet és népi élet teljes egységét.

40 Ezek voltak alapjai iparművészeti és festői munkáinak, amire jó példa az Asszonyok с rajz batyuval vonuló kendős nőalakjainak sora és egy egykori posztó faldísz (applikáció), az 1912-ben kiállított Templomiba menő aszszonyok hasonló ritmusú sorának összehasonlítása.

41 (23—24. kép.) Ugyanúgy érdemes összevetni rajzaival a kisméretű babákat (25. kép), amik a már említett Inotay László segítségével készültek, és felesége festette ki őket.

42 Felesége készítette a fal díszt és selyemhímzések sorát, amelyek 1912-es kiállításán szerepeltek.

43 (26. kép.) Ezeknek a munkáknak fő vonása, hogy változatlanul, legföljebb csak kevéssé leegyszerűsítve mutatják be a jellegzetes mozdulatokkal élővé varázsolt viseleteket. Itt is, mint olajfestésű életképein, hű maradt a látottakhoz.

44 Nem törekedett egyéniségéből vagy az ún. nagyművészetből hozzáadni semmit az önmagában is teljes és gazdag látványhoz. Mégis éppen ebből az egyszerűségből világlik ki egyénisége. Nem akart több lenni, mint az a sok-sok névtelen mester, akiknek munkáit élete során csodálta. De még csak azokhoz sem mérte magát, hiszen szinte minden művészi mozdulatával az előtte járóknak rótta le tiszteletét. Az ő vonzására lett a gödöllői ifjabb nemzedék (Mihály Rezső) számára gazdag kincsesbánya Mezőkövesd népművészete.

45