Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)
csak azt szabja meg, hogy mit csináljon, de a hogyant már önre bízza , lV (2) számottevő szabadsága van mind annak eldöntésében, hogy mit, mind pedig abban, hogy milyen módon csináljon ... (3) a maga ura mindaddig a határig, ameddig az általános keretek engedik (4) A kérdés a munkabeli autonómia nemzetközi kutatásában gyakran használt megközelítést követi. (Bővebben: M. Kohn: Class and Conformity, Dorsey Press, 1969.) Az idézett adatok a „magas autonómiájú" csoport esetében a skála; 4. sz., „alacsony autonómia jú" esetében az 1. fokozatára vonatkoznak. : !. 23 A vonatkozó kérdés így hangzott: „Általában mit vár el egy művészeti alkotástól? Milyen mértékben várja el, hogy a valóságot ábrázolja ú,-,\«..-- .,•.•;;••: ••• ' magasrendű témáról szóljon, legyen felemelő . , . : i: :! , : ; mindenki érthesse meg !• л.-.'/«u ш legyen kapcsolatban valamilyen eszmével, ideológiával, mozgaloménál legyen eredeti •; nyugtassa meg, kapcsolja ki az embert legyen benne fantázia, mozgassa meg az ember képzeletét ; azt fejezze ki, amit mindenki érez, csak nem tudja talán úgy kifejezni legyen benne valami különleges, szokatlan ; . ; legyen szép, szabályos . > ......:.' rázza fel, gondolkodtassa el az embert , legyen kerek, befejezett ,.: : más, amit fontosnak tart '...:..:., ..,.;...,.....„..,. : . " Fontossági kódok: ............. . elengedhetetlen (4) .'.;.-, fontos (3) .!,.:. kevésbé fontos (2) ,: nem igazán fontos (1) 24 Az első csoport a 22. jegyzetben ismertetett „autonómia-skála" 1. értéke, a második a3—4. érték szerinti bontást tartalmazza. 25 Lásd pl. Chris Argyris: Personality and Organization, N. Y. Harper and Row, 1957; G. Friedman: The Anatomy of Work, Free Press, 1961; W. R. forbert, M. P. Rogers: Being for the most part puppets, Interactions among men's labor, leisure and politics, Schenkman Publishing Comp. 1973. John Clarke, Stuart Hall, T. Jefferson, Brian Roberts: Subcultures, Cultures and Class, in: Resistance through rituals, Hutchinson of London, 1977; R. A. Karasek, Jr.: Job Socialization: A Longitudinal Study of Work, Political and Leisure Activity in Sweden, Columbia University, 1978. (kézirat); Karl Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből, Kossuth Kiadó, Budapest, 1970; A. Smith: An inguiry into the nature and causes of the wealth of nations, 1776., vagy Arisztotelész : Politikájának 7. és 8. könyvét stb. 26 A Kerényi Múzeum alacsony látogatottsága, a Galéria részben átrendezés, részben az ottani időszakos helytörténeti kiállítás jellege miatt maradt ki ennél a kérdés^ nél; ugyancsak a kiállítás jellege miatt nem tettük fel ezt a kérdést a Népművészetek Házában. 27 Az „érthetőség" kiállításonként a következő művekre vonatkozott: Bar csay-gyűjtemény: 1. „Mozaikterv", 1968 2. „Kapuk okkersárgában", 1969 3. „Szentendrei mozaikterv részlete", 1969 4. „Térritmus I.", 1972 5. „Rózsaszínű kép", 1972 6. „Kék kékben", 1972 7. „Síkok — terek", 1972 8. „Vörös kép", 1966 9. „Kapuívek", 1976 10. „Dinamikus formák II.", 1976 Czöbel Múzeum: 1. „Leány virágos ablak előtt", 1904 2. „Párizsi utca", 1926 3. „Hatvani utcarészlet", 1937 k. ..'.'.. 4. „Kertben nyugágyon", 1929—30 k. 5. „Enterieur", 1950 i 6. „Múzsa", 1930 210 i
