Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

7. „Szentendrei Vénusz", 1968 8. „Mária a kertben", 1963 9. „Harlequin", 1969—70 10. „Kilátás szentendrei kertemből", 1974 Ferenczy Múzeum: 1. Ferenczy Béni: „Sárkányölő Szt. György", 1913 2. Ferenczy Béni: „Női akt", 1919 3. Ferenczy Béni: „Sirató nő", 1919 4. Ferenczy Béni: „Fiatal férfi", 1919 5. Ferenczy Noémi: „Nővérek", 1921 6. Ferenczy Béni : „Táncos", 1916 7. Ferenczy Noémi : „Fríz kompozíció". 8. Ferenczy Béni : „Anya gyermekével", 1926 9. Ferenczy Noémi: „Ébresztés", 1926—27 10. Ferenczy Béni: „Genius", 1955 Kovács Margit Kerámiagyűjtemény: 1. „Álmodik a pásztor és a nyáj", 1965 2. „Kinyilatkoztatás", 1974 3. „Halotti beszéd", 1970 4. „Élő és holt fejfák", 1975 5. „Jaj", 1974 6. „Melyik immár az anya", 1974 7. „A lélek egyensúlya", 1972 8. „öregek csöndes lakomája", 1970 9. „Legendák születése", 1970 10. „Dávid", 1967 Szentendrei Képtár: 1. Miháltz Pál: „Régi és új híd", 1977 2. Arnos Imre: „Utcarészlet vasrácsos kapuval", 1937 3. Perlott Csaba Vilmos: „Szentendrei városrészlet", 1934 4. Kocsis Imre: „Zalkodi építőtábor", 1975 5. Bálint Endre: „Mágikus éj Szentendrén". 1970 6. Korniss Dezső: „Bölcső III.", 1945—47 7. Kondor Béla: „Szent Péter és egy nő", 1967 8. Anna Margit: „Bohócok", 1975 9. Deim Pál: „Csend VI.", 1968 10. Vajda Lajos: „Kollázs önarcképpel", 1937 28 A módszertani „háromszögelés" vagy trianguláció lényegében azt jelenti, hogy ugyanarra a problémára annak legalább két, egymástól eltérő módszertani és/vagy elméleti nézetéből is perspektívát nyitunk, ugyanazt a kérdést legalább két módon is megközelítjük, s az eredményeket csak az eltérő megközelítések egymást támogató kimenetele esetén fogadjuk el. Azon túl, hogy a tanulmány egészének menete is követi ezt a logikát, adott részletében, annak fontossága miatt, a felvetett szűkebb kérdés megválaszolásán belül is fontosnak tartottuk hangsúlyozott alkalmazását. Lásd pl. Norman K. Denzin: The Research Act, A Theoretical Introduction to Sociological Methods с. könyvében, 2. kiad. McGraw-Hill Book Comp. 1978. (28—33. és 291—307. old.) 29 A kérdőlapos felvétel eredményei ismertek. Ezúttal a kérdőíves vizsgálat kiállításonként globális eredményeit idézzük, amelyeket a következő kérdésre kaptunk: „Erre a kiállításra, hogyan érzi, mennyire érte meg eljönnie (osztályozhat 1—5-ig) nagy veszteség lett volna nem látni (5) megérte eljönni, mert nyertem vele (4) meg is érte, nem is (3) nem nagyon érte meg (2) ide kár volt eljönni (1) A tendenciák alapvetően megegyeznek a kérdőlappal kapottakkal, azzal a különbséggel, hogy itt csak 5 kiállításról szólnak. 30 A vonatkozó kérdés így szólt: „Az embernek az élethez sok mindenre szüksége van. Az alábbiak közül melyiket mennyire tartja fontosnak és megítélése szerint az átlagoshoz képest melyikkel hogyan van ellátva." 211