Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

az esztétikum valóban szociológiai definícióját és indikátorait, kitüntetett módon a nem közvetlenül „művészeti" gyakorlat esztétikai mezőjének változóit kell állítania. Ez a logika a tárgy konkrét totalitása helyreállításának teljesem általános érvényű programját

34 írja elő az esztétikum sajátos dimenziójában.,: 1. kiindulás a „műalkotás" közvetlenül adott érzéki-tapasztalati „esztétikumaiból" ; 2. a közvetlen esztétikai megalkotása-feldolgozása „társadalmi vonzatainak" megállapítása; a „közvetlen- esztétikai" tapasztalait „társadalmi hátterének" korrelátumainak azonosítása; 3. a teljes társadalmi gyakorlat esztétikai mezőjének feltárása; 4. a közvetlen művészeti tapasztalat és a közvetett esztétikai mező kölosönviszonyámak elemzése ; 5. visszatérés a műalkotás esztétikumiához, de most már nem a kezdeti közvetlen-naiv szinten, hanem a társadalmilag konkrét szintjén; a művészeti esztétikum konkrét totalitásainak helyreállítása, a műalkotás esztétikumának szociológiai definíciója. Ezek a látszólag teljesen, „elméleti megállapítások" nem elhanyagolható gyakorlati következtetésekkel járnak egy stratégiai szintű művelődéspolitika művészeti irányú kidolgozása 'számára is. Az iménti fogalmazásimódot folytatva, a művészetpolitikának — ha nem akar „művészetpolitikává" degradálódni — stratégiája középpontjába a társadalmi rendszer átfogó esztétikai mezőjének és a művészeti közművelődés intézményi működésének dialektikáját kell állítania. Ezzel teljesítheti nemcsak általában kulturális, szűkebben művészeti, hanem politikai minőségének feltételét is. JEGYZETEK 1 Ezúton köszönjük meg dr. Ikvai Nándornak a munka indításakor és Bihari Józsefnek a vizsgálat és a gépi feldolgozás során tanúsított segítőkész támogatását, az igazgatóság által biztosított anyagi fedezetet, s az igazgatóság számos munkatársa részéről nyújtott személyi hozzájárulást. Köszönettel tartozunk a vizsgálatban végzett szervező munkájáért V. Tiborcz Mártának és a múzeumban dolgozó Nyitrai Zsuzsa, Szabó Éva és Szakács Dagmar népművelőknek, a pénzügyi szervezésért Radnai Rudolfnénak, a gépírói munkáért Szmrtnik Annának, valamint az adatlapok kitöltését irányító teremőröknek. Köszönet illeti Töttössy Bea és Vörös Hajnalka egyetemi hallgatókat a kérdőíveknek az Igazgatóság által adott megbízás keretében elvégzett felvételéért, e téren végzett jó munkájukért. Külön köszönettel tartozunk Szabó Péternek a vizsgálati adatok e tanulmány alapjául szolgáló gépi feldolgozásáért. 2 A hónapok, amelyekből az egy-egy heti keresztmetszetet az adatlapok rögzítették, a következők voltak: február, május, augusztus — az utóbbi kettő a két legforgalmasabb hónap —, s október, a múzeumi hónap. Adatlapot a Barcsay-gyűjteményben, a Czóbel Múzeumban minden 10., a Népművészetek Házában és á Ferenczy Múzeumban minden 8—12., a Szentendrei Képtárban, a Kovács Margit-gyűjteményben 25—30., a Művésztelepi Galériában és a Kerényi Múzeumban minden 3—4. látogató kapott. Nem töltöttek ki adatlapot a magyarul nem tudó külföldi látogatók és a kitöltést megtagadók. (Válaszmegtagadás főleg olyan esetekben fordult elő, amikor a látogató egy vagy több kiállításon ugyanaznap már belekerült a mintába.) 3 Az eredetileg tervezett 720 fős mintanagyságnak rajtunk kívül álló okokból, sajnos, csak alig felét tudtuk elérni: mintegy 330 db, kérdezőbiztossal kitöltött kérdőívből, végül is 326 került gépi feldolgozásra (a kérdőíves adatok a továbbiakban ezekre vonatkoznak). 206