Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

0—4 5—6 7—9 mintabeli összarány 47% 53% 100% 26% 74% 13% 87% 38% 62% , alkotóbb légkörben dolgoznak és jobb esélyük van a részvételre, azok jobban teljesítettek ízléismo'tívumaik kinyilvánításában is. Végül az esztétikai választás indoklásaival kapcsolatosan néhány közvetlenül művészeti érdekű változó hatását vizsgáltuk meg. Ilyen körülmény például az, hogy valaki iskolai tanulmányai során részesült-e művészettörténeti oktatásban. 14. Iskolai művészettörténeti oktatásban való részvétel nem részesült részesült A táblázat tanulságai többrétűek. Egyrészt jelzik, hogy — bár a kérdőíves minta nem volt reprezentatív, nem is volt ilyen célunk, a valamilyen művészettörténeti oktatásban részesültek összaránya igen magas, öt százalék híján kétharmados, s ez mindenképpen az iskolai művészeti nevelés-oktatás jelentőségét mutatja, már a közönség kiválogatódásában. Az adatok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a valamelyes művészetelméleiti-művészettörténeti iskolázottság szűrőhatása természetesen a feldolgozási folyamat során is tovább működik, mégpedig rendkívül erőteljesen!. Az összes eddig megfigyelt változók közül ez a mutató bizonyult a színvonal egyik legerősebb differenciálőjának: az igényesebb indoklások felé haladva a művészeti téren; formálisan teljesen iskolázatlanok aránya majdnem negyedére csökben, az iskolázottaké pedig jó másfélszeresére, valamivel több minit feléről közel 90%-ra nő. Sokban hasonló jellegű körülmény, hogy ki mikor jutotit el először művészeti kiállításra. 15. Mikor jutott el először 0—3 4 5—6 7—9 mintabeli művészeti kiállításra összarány 10 éves korában vagy előbb 27% 38% 42% 39% 34% 10—14 éves korában 40% 28% 42% 39% 39% 15—18 éves korában 18% 17% 13% 18% 17% 19 éves kora után 15% 100% 27% 3% 4% 10% Sokan nem tudták megmondani, mikor jártak először művészeti kiállításon, ezért nagyon nagy, közel egyharmados a nem válaszolók aránya.. A válaszoló 220 fő feleleteiből, ha nem is teljesen belső ellentmondások; nélkül — amelyek egy része pontatlan válaszolás következménye lehet —, jól kivehetiő a korai közvetlen művészeti szocializáció jelentősége. Pl. 19 éves koruk után először kiállításra jutók aránya az 5 vagy magasabb pontszámú kategóriában csak 3—4%. a 0—4 pontszámú csoportokon belüli 15—17%-os súlyukhoz képest; hasonlóképpen a kif ej lettebben válaszolók között a 10 éves koruk előtt kiállítást látogatók aránya 40% körül mozog a 0—3 pontosok közötti 27%rhoz képest. Nem látszik érdiektelennek megközelíteni azt a kérdést, mi lehet a szerepe a szülői-családi szocializációnak, a szülők foglalkozásán és végzettségén túl közvetlenebbül, művészeti vonatkozásban is. Az előbbi kérdési kíséretéiben a mintába bekerültektől azt is megkérdeztük, kivel, hogyan, voltak először művészeti kiállításon. ,185