Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

A legmagasabb pontszámú kategória némileg kivétel, a többi cellában a tendencia annál világiasabb. 0—3 4 5—6 7—9 mintabeli Jelenlegi foglalkozás (aktívak) mezőgazdasági fizikai és egyéb szakképzetlen 10% 3% ipari szaikmunkiás 16% 13% szellemi diploma nélkül 33% 19% tercier .szakmunkás 12% 26% diplomás 29% 39%, 100%. Figyelemre méltó a diploma nélküli szellemi foglalkozásúak viselkedésének kettőssége: arra utal', hogy a kategória legalább kiét nagyobb és. viszonylag jól elkülöníthető összetevőből, egy felkészületlenebb és egy lényegesen kiműveltebb rétegből áll. Az ipari szakmunkások relatíve ugyanabban a kategóriában szerepelnek átlagúknál nagyobb eséllyel, mint a mezőgazdaságiak és egyéb szakképzetlenek, de a 4 és 5—6 pontszintű csoportokban is kiörülibelül átlagesélyük szerint vannak. Ezek a vonások részleteiben módosítják, de egészében nem másítják meg a „foglalkozási hierarchia" és „feldolgozási színvonal" összefüggésének jellegét. 4 5—6 7—9 mintabeli összarány 29%, 24% 34% 30% 43% 34% 45% 37% 27% : 42% .2.0% 33% A kép meglehetősen ellentmondásos addig, amíg a 7—9 pontot kapott kategóriát ki nem vesszük' belőle. Ha a .táblázatot a 7—9 oszloptól; függetlenül nézzük, a kiemelt számok egyértelmű tendenciát jeleznek. Ugyanakkor természetes, hogy a 7—9 kategóriától csak ideiglenes és elemző céllal tekinthetünk el : végső soron az egész helyzetre kell valamilyen magyarázatot adni. Ilyenként fogalmazható meg az a feltevés, mely szerint az első kereső foglalkozás választásakor nagy objektív megkötöttségben levők egy jó részének tényleges kultúraképessége jóval nagyobb lehet, mint amilyenre adott helyzetük, esetleg csak átmenetileg, behatárolta kapacitásaik mozgásterét. Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy a foglalkozásválasztás, már ahol és már amennyire valóban választás, már meglehetősen korai életkorban megtörténik, amikor bizonyos „öröklött", családi és egyéb körülmények még nagyobb szerepet játszhatnak, mint a saját törekvések és teljesítmények. Az első munkahely megválasztása általában valamivel későbbi, mint az első foglalkozásé, ezért, ha feltevésünk, helyes, vizsgálatából! egyértelműbb képet kaphatunk. A társadalmi komplexitás szerkezetében elfoglalt helyet ezúttal a kérdés feltevésével is pontosabban közelíthetjük: ez esettben nem azt kérdeztük, hogy ki vagy mi döntött, hanem .azt, hogy a megkérdezették az első munkahelyüket hány lehetőségből választották. 6% — 7% 13% 7% 14% 28% 30% 29% 4% 4% 12% 49% 59% 38% 7. Első kereső foglalkozás 0 3 megválasztásában mi döntött csak egyetlen lehetőség volt 32°/o több lehetőség volt, de végül a körülmények vagy mások döntöttek 34% több lehetőiségből saját maga döntött 34% 100% 182