Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

egyes kiállítások társadalmilag jellegzetes látogatási és tetszési „profiljai" sem. A következőkben ezeket körvonalazzuk ugyancsak az adatlapos vizsgálat alapján. 3.2.3. Az egyes kiállítások forgalmának összetételi jellemzői Eddig a közönség összetételi jellemzőit a nyolc kiállítás Szintjén, általában vizsgáltuk. Az eddig feltárt összesített arányok azonban kiállításonként is számottevően szóródnak. Az egyes kiállítások közönségi összetételének jellemzőit az eddig is használt cíimenziók mentén mutatjuk be. a) Területi megoszlás szerint: A nyolc kiállítás átlagához képest a budapesti látogatók aránya a Kerényi Emlékmúzeumban és a Kovács Margit Kerámiagyűjteményben a viszonylag legnagyobb; míg a vidéki látogatók súlya a Ferenczy Múzeumban és a Népművészetek Házában, a két viszonylag legtradicionálisabb kiállítóhelyen a legmagasabb (az utóbbiakban az átlagos 45,9%-4cal szemben 58,6, ill, 55,6%). b) Lakóhely jellege szerint: A városi lakóhelyű látogatók átlaghoz képest magas arányával a Kerényi Emlékmúzeum és a Művésztelepi Galéria, a falusi közönség viszonylag nagy súlyával a Szentendréi Képtár, a Népművészetek Háza és a Ferenczy Múzeum tűnik ki. (Az előbbiekben a városi arány az átlagos 84%-kal szemben 92, ill. 90%, az utóbbiakban a falusi arány az általános 16%-kal szemben 20, ill. 18—18%.) c) Nemek szerint: Átfogó arányuknál több férfi elsősorban a Művésztelepi Galériát (62%), a Szentendrei Képtárat (51%), valamint a Barcsay Gyűjteményt és a Kerényi Emlékmúzeumot (50—50%) látogatta: a nők általános arányukhoz vett látogatási gyakorisága a Népművészetek Házában, a Ferenczy Múzeumban és a Kovács Margit Kerámiagyűjteményben nagyobb (57%). d) Életkor szerint: A 20—29 évesek általános képviseletükhöz képest lényegesen nagyobb arányban a Kerényi- (36%), a Barcsay- és a Czóbel-gyűjteményeket (34—34%) látogatták; a 14—39 évesek között a Kerényi Emlékmúzeum, a Művésztelepi Galéria és a Szentendrei Képtár viszonylagos látogatási gyakorisága kiemelkedő, de a Kovács Margit Kerámiagyűjteményt leszámítva minden kiállítást alapsokasági súlyuknál; nagyobb arányban látogattak. A 40— 59 éves korosztály esetében a Kovács Margité-gyűjtemény, a 60—80 évesek' körében ugyancsak a Kovács Margit-gyűjtemény, valamint a Népművészetek Háza éa a Czóbel Múzeum játszik hasonló szerepet. e) Gazdasági ág szerint: A mezőgazdasági szektorban dolgozók viszonylag legkevésbé a Kerényi Emlékmúzeumot és a Czóbel Múzeumot látogattak, az ipariak relatíve főleg a Barcsay-gyűjteményt, a Szentendrei Képtárat és a Népművészetek Házát. f) Foglalkozási főcsoport szerint: A kétkezi foglalkozásúak viszonylag legnagyobb arányban a Szentendrei Képtárban (46%) és a Népművészetek Házában fordulnak meg (23%); a szellemiek a Művésztelepi Galériában, a Kovács Margit-gyűjteményben és a Czóbel Múzeumban. 148