Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Szij Béla: Adatok Kmetty János grafikai munkásságáról (1920–23)

STUDIA COMITATENSIA 10 Szentendre, 1982. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból GÖDÖLLŐIEK, SZENTENDREIEK (művészettörténeti tanulmányok) SZU BÉLA: ADATOK KMETTY JÁNOS GRAFIKAI MUNKÁSSÁGÁRÓL (1920—1923) Bartók Béla születésének századik évfordulóján a róla még életében elkészült festmények, rajzok, szobrok és érmek ismertetése során újra, foglalkoztunk azzal a rézkarc portréval, amelyet Kmetty János készített a nagy muzsikusról. Utoljára a Duisburgban rendezett Bartók-Mállítás katalógusában és a Magyar Nemzeti Galériában bemutatott Nyolcak és aktivistáik című kiállítás katalógusában megjeleni; tanulmányok között emlékeztünk meg róla. Ezt megelőzően a Magyar Nemzeti Galéria Közleményeinek IV. és V. számában ismertettük a portré történetét. Amikor elkészült Bartók rézkarc portréja, Kmetty Jánosnak egy tíz lapból álló rézkarcalbuma is napvilágot látott, s az albumnak a fedőlapját ugyancsak díszítette egy motívum. Nem lehet kétséges, hogy a rézkarc portrénak és az albumban levő lapoknak a kifejezésbeli sajátosságai azonosak voltak. Ez alkalommal korabeli írásos dokumentumok, főképp sajtóközlemények, katalógusok és műkritikák segítségével próbáljuk felvázolni, hogy milyen körülmények között és hol láthatta a közönség a Bartók-portrét, illetőleg az album rézkarcait. Annál inkább is keressük ezt, mert az egykori műkritikusok e karcokban Kmetty rézkarcolói munkásságának első fontos állomását látták. A megjelenés időpontja sem közömbös: az első híradásokat 1920 decemberéből találjuk meg, vagyis alig egy esztendővel azutánról, hogy a Tanácsköztársaság elbukott, és szertefoszlottak az igazságosabb társadalmi és művészeti állapotok eljövetelébe vetett remények. Következésképp Kmetty is súlyos érzelmi és alkotói válságot élt át. * * * Az első idevágó közlemény 1920. december 20-án jelent meg a Hét című lapban. Fóthy János soraiból értesülünk róla, hogy az írók és Újságírók Körének Otthon Klubjában egy külön teremben kilenc festő és egy iparművész kiállítást rendezett, s a kiállítók között volt Kmetty János is „egy mappára való tehetséges rézkarccal". Fóthy Derkovitsot említette Kmetty közvetlen szomszédságában, mondván, hogy Derkovits „nagyszerű ígéret, csupa ösztön, tudás, képzelet, metafizikai látás". (Derkovits ekkor festményeivel és rajzaival szerepelt.) Egy nappal később, december 21-én a Pesti Napló névtelen szerzője írt Kmetty rézkarcairól: a „fiatal festőgeneráció egyik talentumos tagját" üdvözölte készítőjükben, aki „elmélyedő munkával eltöltött évek termését adta közre almubában ... Grafikusként a rézkarcgyűjteménnyel debütál... Kissé kemény 99