Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Gödöllőiek - Besics Beatrix: Az eredetmonda feldolgozásai Székely Bertalannál és a „Gödöllői iskolában”
talon című képéről számtalan litográfia készült. Nem magyar mesterek is gyakran választották témául a fentieket, például Franz Kollarz, Vinzenz Katzler, J. N. Geiger stb. Hunyadi Mátyás életének jelenetei szintén nagy közkedveltségnek örvendtek. (Pl. Mátyás és Holubár viadala — Wagner Sándor után fémnyomat, Mátyás bevonulása Budára — Wéber Henrik rajza, Mátyás és Beatrix bevonulása Budára — Vizkelety Béla litográfiája.) Allegorikus ábrázolás itt is előfordul: pl. Mátyás az igazságos — F. Kollarz—Vizkelety—Vahot litográfiája. 9 Ez a történelmi festészet jellemzésére igen gyakran használt kifejezés Pulszky Ferencnek Zichy Mihályhoz írott 1882-es levelében tűnik föl először „ ... nem szeretem, hogy kompozícióid sokszor festett vezércikkek..." — írja Zichynek. (Berkovits Ilona: Zichy Mihály Bp. 1964. 232. p.) 10 Többszöri téves közlés szerint a budapesti, millenniumi „Vajdahunyad várába" tervezte volna Székely. Ezek közül a legutóbbi: Keserű Katalin: Historical Theme in Hungarian Symbolism. Acta Históriáé Artium, 1978/1—4. 11 Székely kartonjainak ötlete amúgy is előbbi megbízás alapján született — hiszen már az 1880-as évek végén fölkérték a feladatra, így végeredményben az elsőség föltehetően az övé. 12 Ez a vár első szintjén, az északnyugati szárnyon elhelyezkedő nagyméretű, trapéz alakú terem. 13 Vajda-hunyad vára. 1452 — 1681 — 1866. Szóban és képben. Szerkesztette és kiadta Arányi Lajos tanár. Pozsony, 1867. 14 Leltári száma 1915—1195. A Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályán található. A továbbiakban minden kéziratnak, rajznak, szövegnek közöljük a leltári számát, ha szükséges, vázlatkönyvek szerint. 15 Székely maga írta be az egyes képmezőkbe részletesen, hogy az illető jelenet miről szól. Egyes szavak néhol alig, vagy egyáltalán nem olvashatóak, de a jelenetek témája végül is megállapítható a vázlatok, kartonok ismeretében. Az elrendezési terv alatt Székely megjegyzése — „végleges megállapodás 17 február" — föltehetőleg arra utal, hogy ez a terv már csaknem a végső változatot mutatja (az egy betoldott, és később elhagyott jelenet kivételével). 16 Jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában találhatóak, sajnos nem a legjobb állapotban, s nehezen elérhetően. 17 Ltsz.: 1917—378. 18 A papír szélén oldalt ceruzával román kori építészeti elemek gotizáló díszítéssel. Alul Székely kézírása: „jó". 19 Ltsz.: 1917—376. 20 Ltsz.: 1917—377. 21 Ltsz.: 1939—3383. 22 Ltsz.: 1917—375. 23 Ltsz.: 1917—373, F. 72 231, 1939—7382, 1955—5490. 24 Ltsz.: 1915—1504. 25 Ltsz.: 1915—1216. 26 Ezt írásban is kifejtette, úgynevezett gruppelméletében, melynek legkiválóbb gyakorlati megnyilvánulása a Dobozi című képéhez (1861) készült vázlatok sokasága. Hosszas kísérletezés után vélte megtalálni minden kompozíciójánál a mondanivalót legjobban kifejező elrendezést. 27 Divald Kornél: Székely Bertalan. Budapesti Szemle, 1910. 367. p. 28 Lyka Károly: Szecessziós stílus — magyar stílus. Művészet, 1902. 164—180. p., Bernáth Mária: A szecesszió művészetének kialakulása és jellemzői az Osztrák—Magyar Monarchiában. Helikon, 1969/1. 67—76. p. 29 Egyik méltatója (Maksay László — Székely Bertalan válogatott művészeti írásai. Bp. 1962. Bevezetés, 15. p.) szerint „átugorva az impresszionizmust, voltaképpen már a posztimpresszionizmus problémái felé közeledett". Hogy valóban átugrotta-e az impresszionizmust, kérdéses. Az kétségtelen, hogy nem voltak impresszionista képei, s az impresszionizmust, mint olyant nem tekintette célnak, vagy önálló stílusnak, alkotási módszernek, csak eszközként használta föl. Ez nem hiányosság vagy elmaradottság nála — mint ahogy az „impresszionizmushoz való eljutást" egyfajta értékmérőként használók számára az is lehet. 30 Megjelent: MMÉE különlenyomata, 1894. Bp. 31 Több hasonló együttes közül megemlítendő Medgyaszay István 1902—3-as Nemzeti Panteon terve. (L. Medgyaszay István: A Szt. Gellérthegy kiképzése és a nemzeti Pantheon. MMÉE 1908/30. sz.) Az összetevő elemek itt is azonosak: a hét vezér szoborcsoport, a monumentális csarnokot lefedő korona, nemzeti királyaink 67
