Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Gödöllőiek - Besics Beatrix: Az eredetmonda feldolgozásai Székely Bertalannál és a „Gödöllői iskolában”
szobrai. Az ilyen jellegű komplexumokat létrehozó elképzelések szintén a romantika kezdeti korszakában jelentek meg. 32 Ábrázolásukat Schulek így indokolta: „Az első apostoli király eszmeköréhez tartozik a felebaráti szeretet vallásának első 12 apostola." Schulek később talán azért is vetette fel ezt a változatot, mert maga is érezte, mennyire mesterkélt és megoldhatatlan az ilyen erőszakolt szimbólumegyüttes, az „apostoli király" millenniumi eszméjének illusztrálása. 33 III. vázlatkönyv. Ltsz.: 1915—1512. 34 L. Lándor Tivadar: Zichy, Munkácsy és Székely. Művészet, 1906 (az egész tanulmány erről szól), illetve Berkovits Ilona: Zichy Mihály. Bp. 1964. 270. p. 35 Medgyaszay István korábban említett Nemzeti Panteon terve is, bár művészakadémiai díjat nyert a pályázaton, és Párizsban is bemutatták és kitüntették, kivitelezetlen maradt. 36 Például A boroszlói békekötés, II. Rákóczi György halála, A tordai országgyűlés, Egervár ostroma — 1. Éber László szerk. Művészeti Lexikon, Bp. 1935. 37 1913-ban készült, szőtte Frey Rózsa. 38 Keserű Katalin: Körösfői Kriesch Aladár. Bp. 1977. 18. p. 39 1945-ben elpusztult. L. Wilhelmb Gizella: Than Mór. Bp. 1944., 1953. 40 L. László Gyula: Száll az ének. Régész szemmel a Buda haláláról. Üj írás, 1980/5. 41 L. Czakó E.: A magyar ház Veneziában. Magyar Iparművészet, 1909. 42 Ezek ma már nincsenek meg, a II. világháborúban elpusztultak, csakúgy, mint Nagy Sándor Attila udvarát ábrázoló üvegablakai, valamint az épület sok más díszítőeleme. 43 Ma eredeti helyükről eltávolítva az épület mögött fölállított négyszögletes oszlop négy oldalát díszítik. 44 Bár a korabeli sajtó nem találta szerencsésnek, hogy éppen ilyen eseményt ábrázolnak. (L. Sármány Ilona: A hun—magyar mondakör képzőművészeti ábrázolása a századfordulón. MTA Néprajzi Kutatócsoportjának különkiadványa, 83. p.) 45 Ld. Sármány Ilona: i. m. 84. p. 46 L. Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete. Bp. 1979. 77. p. IRODALOM Berkovits Ilona: Zichy Mihály. Bp. 1964. Bernáth Mária: A szecesszió művészetének kialakulása és jellemzői az Osztrák—Magyar Monarchiában. Helikon, 1969/1. Divald Kornél: Székely Bertalan. Budapesti Szemle, 1910. Ernst Lajos: Magyar történelmi festészet. Bp. 1910. Geller Katalin: Nagy Sándor. Bp. 1978. Gödöllői művésztelep. Kiállítási katalógus, Katona József Múzeum, Kecskemét, 1977. Keserű Katalin: Körösfői Kriesch Aladár. Bp. 1977. Keserű Katalin: A képzőművészet szerepének érzékelése és érzékeltetése a nemzeti jelleg reprezentálásában. Kézirat, 1980. Keserű Katalin: Hystorical Theme in Hungarian Symbolism. Acta Históriáé Artium, 1978/1—4. Lándor Tivadar: Zichy, Munkácsy és Székely. Művészet, 1906. László Gyula: Száll az ének. Régész szemmel a Buda haláláról. Űj írás, 1980/5. Lyka Károly: Szecessziós stílus — magyar stílus. Művészet, 1902. Lyka Károly: Székely Bertalan új kartonjai. Művészet, 1902. Möller István: A vajda-hunyadi vár építési korszakai. In: Magyarország műemlékei. III. kötet. Bp. 1913. Szerk. Báró Forster Gyula. Németh G. Béla: Az egyensúly elvesztése. Bp. 1978. — о—: Székely Bertalan és a magyar állam. Művészet, 1911. 229—230. p. Petrovics Elek: Ujakról és régiekről. Bp. 1923. Riedl Frigyes: Arany János. Bp. 1887. Sármány Ilona: A hun—magyar mondakör képzőművészeti ábrázolása a századfordulón. Mítosz és történelem. MTA Néprajzi Kutatócsoport különkiadványa. Schulek Frigyes: A Budavári főegyház környékének rendezése és Szt. István király emlékének kérdése. MMÉE különnyomata, 1894. Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete. Bp. 1979. Szálai L: A Halászbástya. Bp. 1962. 68
