Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Gödöllőiek - Jurecskó László: K. Lippich Elek – a hivatalos művészetpolitika irányítója – és a gödöllőiek

STUDIA COMITATENSIA 10 Szentendre, 1982. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból GÖDÖLLŐIEK, SZENTENDREIEK (művészettörténeti tanulmányok) JURECSKÓ LÁSZLÓ: K. LIPPICH ELEK — A HIVATALOS MŰVÉSZETPOLITIKA IRÁNYÍTÓJA — ÉS A GÖDÖLLŐIEK A múlt század végére a liberalizmusra épülő hivatalos művészetpolitikai irány elvesztette alapját és létjogosultságát. A megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodó, azokat jobban kiszolgáló új művészetpolitikai irány kidolgozása vált szükségszerűvé. Ez a feladat K. Lippich Elekre, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Ügyosztályának vezetőjére hárult. Lippich koncepciója kidolgozásában, művészeti elvei realizálásában nagy segítséget kapott a gödöllői művésztelep tagjaitól. Harcostársi, baráti kapcsolat fejlődött ki közöttük. Erről a kapcsolatról a század elején nagyon sokan tudtak, a művészeket és a műkritikát egyaránt foglalkoztatta.

1 K. Lippich Elek és a gödöHőiek kapcsolatának leglényegesebb szakasza 1893 és 1913 köze esik. Lippich ebben az időszakban vált egyre jelentősebb személlyé, lett a Művészeti Ügyosztály vezetője, a hivatalos művészetpolitikai irány kidolgozója, ekkor tudja leghatásosabban támogatni Kriesch Aladárékat. Másrészt ez a gödöllőiek művészeti kibontakozásának, kiteljesedésének, alkotó munkájának legfontosabb időszaka. 1896 előtt még kapcsolatuk esetleges, nem fűzik őket baráti szálak egymáshoz. 1913 után — bár kapcsolatuk nagyon intenzív —, de Lippich nyugdíjaztatása és külföldre költözése miatt témánk szempontjából kevésbé lényeges. Ha K. Lippich Elek és a gödöllőiek kapcsolatáról beszélünk, akkor az utóbbiaknál elsősorban Kriesch Aladárra és Nagy Sándorra, a gödöllői művésztelep két vezéregyéniségére kell gondolnunk. Lippichet hozzájuk fűzték baráti szálak, eszmei szempontból is ők voltak hatással egymásra. Az ő kapcsolatukról maradt meg a legtöbb dokumentum. Természetesen a telep létrejötte, de különösen a szövőiskola megalakítása után a többiekkel is van kapcsolata Lippichnek, de ez általában nem olyan érdekes és lényeges, hiszen a telepet az előbbi két művész irányította, a tagok művészeti és eszmei rendszerének kialakulására lényeges befolyásuk volt. Ennek ellenére Lippich és a többiek kapcsolatára is figyelnünk kell, mivel ez bizonyítja, hogy a tanácsost a gödöllőiekhez nemcsak baráti, személyes szálak fűzték, hanem alapvető érdeke volt a művésztelep létrehozása és fenntartása, mivel a telep tagjainak munkájában, alkotásaiban művészetpolitikai koncepciójának realizálódását, és ezzel elképzelései jogosságának igazolását látta. 9