Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

T. Maróti Éva–H. Vaday Andrea: Kora császárkori, figurális díszítésű festett kerámia Pannoniában és a szarmata barbaricumban

16. Szeged, Felsőpusztaszer, 13. sír Halvány téglaszínű, fényes felületű edény. Formailag pontos analógiája a debreceninek. A festés sajnos már egyáltalán nem vehető ki az edényen. (IV. tábla 3.)

19 Szá.: 6,9 cm, Fá.: 4 cm, M.: 10,4 cm. E felsorolás után térjünk rá részletesebben a díszítések elemzésére és öszszehasonlítására.

20 A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a közölt díszített edényeken szereplő motívumokat táblázaton mutatjuk be (V. tábla). Az edényekben közös, hogy agyaguk halvány téglaszínűre égett, a sárgás színű anyagot pirosasra festették, majd égetés után erre vitték rá a mintát kékesfekete festékkel. Sok darabnál éppen ezért a fekete festés kopott, fakult. Az ép, ül. a minta szempontjából teljesnek számító edények alapján megállapíthatjuk, hogy az ábrázolás következetes. Az díszítés három fő sávra oszlik: kezdősorra, képmezőre és zárósorra. A kezdősáv minden edényen a kissé kihajló perem alatt kezdődik. Ez alatt következik a jellegzetes és a sávok közül a legnagyobb kiterjedésű képmező, mely az edény hasáig, a törésvonalig fut. A törésvonalon, ill. alatta helyezkedik el a zárósáv. Kezdőmotívumként csak geometrikus díszítés vagy inda fordul elő. E kezdőmotívum négyfajta, ill: ezek variációja. A táblázatunkban szereplő 12 edény közül nyolcon a kezdőmotívum kétsávos. Eltérést a 13. darab mutat, itt csak egy sáv szerepel. A 14. edényen kopottsága miatt nem állapítható már meg a minta, a 9. és 12. pedig töredék. Mint táblázatunkból kitűnik, a felső sáv a kezdőmotívumnál vagy sűrű, ferde rácsminta (2., 4. és 11. darab), vagy háromszögekből álló sor. Az 5. és a 7. edénynél kitöltött fekete háromszögekből, a 6. és 13. cserépnél ferdén sávozott és fekete háromszögek váltakozásából áll (a sávozási irány a két darabnál ellentétes). A 8. számúnál töredékessége miatt megállapíthatatlan, a 10.-nél csúcsukkal érintkező fekete háromszögminta variációiból áll. Az eddig felsorolt példányoknál tehát a kezdőmotívum első sávja geometrikus díszítésű. A rácsminta és a háromszögsor egyszer sem fordul elő ugyanazon az edényen együttesen. Hasonló a helyzet a kezdőmotívum második sávjával is. Futó, egymásból kiinduló indadísz szerepel a 2. és 11. darabon, az indadísz variációja pedig a 7. edényen. A 4. és 6. edényen vízszintesen futó párhuzamos vonal, az 5. számún ennek zegzugvonallal kombinált változata jelenik meg. Az indadísz és a párhuzamos vonalakból álló minta nem szerepel ugyanazon az edényen egy esetben sem. A 3. és 10. edényen a kezdőmotívum második sorában feltűnik a fekete háromszögekből álló sor. Festett edényeink legjellegzetesebb részét a képmező alkotja. Ez minden esetben az edény hasi törésvonala felett, az edény mintegy egyharmad magasságát tölti ki. Dominál az alakos díszítés a képmezőn. Ez az összes edényen árnyképszerű, fekete kitöltött minta, öt edényen két, kettőn négy állatalak szerepel. Az összes állatalak jobbra fut, kivételt csak a 12. töredék hiányos alakja képez. (Mint már az előzőkben is utaltunk rá, ez a töredék más vonatkozásban is eltér a többi darabunktól.) A 2., 4., 7. és 11. edény futó állatai négylábúak, míg a 6. és 10. állatalakjait egy-egy hátsó lábbal festették meg. A 14. edényen az állatok állnak, itt az első és hátsó lábakat egy-egy lábbal festették. Az itt szereplő 2. sz. állat teste hasonló a képmezőben szereplő, csúcsaikkal érintkező háromszöges motívumhoz. A hiányos ábrázolás ellenére is megállapítható, hogy a 4. edény 1. alakja megegyezik a 2. edény 1. és kis eltéréssel a 11. edény 2. állatalakjával. A 11/1. és a 7/1., valamint a 6/2. és 10/3. alak is azonos. A 6/1., 7/2. és 3. számú alak csak egyszer for86