Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

V. Holport Ágnes: A halomsíros kultúra leletei Ürömön

képezik. Ezek gömbszelet alakú pitykékkel, lapos huzalból hajlított spirálgyűrűkkel együtt kerültek elő. Talán csontvázas sír mellékletei voltak, mert bronzpatinás ujj csontokat leltároztak be velük.

29 Hasonlóak kerültek elő a salkai I. temetőből

30 és a szomolányi csontvázas sírokból, melyeket Kőszegi F. a legkorábbi halomsíros lelőhelyek közé sorol, és a Reinecke szerinti BB-fázis végével, BCjperiódussal párhuzamosít.

31 A huzalból hajtogatott spirálgyűrű (2. kép 4., 4. kép 9.) is általánosan használt halomsíros ékszer. Megtalálható Ausztriában,

32 továbbá Dusek által a Reinecke BA2-, BB2-időre keltezett

33 — a magyarádi kultúra végső fázisát képviselő — Dolny peter-i temetőben, majd szinte mindenütt az RBB végére, BC-re keltezett temetőkben.

34 A két végükön spirálban végződő lemezgyűrűk (5. kép 6—8.) feltűnnek az oberpfalzi csoport leletei között,

35 Ausztriában,

36 Délnyugat-Szlovákiában,

37 a Dunántúlon, Északkelet-Magyarországon és a Szeged környéki halomsíros lelőhelyeken is.

38 Az egyszerű huzalgyűrű nem korhatározó értékű (4. kép 8.), de a fentebb felsorolt temetőkben a jellemző halomsíros leletekkel együtt fordul elő. A háromszög átmetszetű, pecsétlős végű karpereceket (5. kép 2.) a halomsíros kultúra nyugati és Kárpát-medencei leleteiben is megtaláljuk,

39 használatuk — úgy tűnik — az RBC-időszak kezdetétől válik általánossá. Az ebedi,

40 a kiskundorozsmai,

41 a tiszafüredi

42 karpereceknek a mintája — félköríves vonalcsoportok, középen rovátkolás — is egészen hasonló a mi karperecünkhöz. A háromszögletes átmetszetű karperecek megjelenését a Kárpát-medencében Kemenczei T. a halomsíros kultúra népének vándorlásával hozza kapcsolatba.

43 Spirálvégződésű karperecek (5. kép 1.) először a koszideri típusú leletekben fordulnak elő,

44 de használta őket a halomsíros kultúra népe is.

45 A mi darabunk sajátossága, hogy huzallal körültekercselt. Kerek átmetszetű, nyitott végű karperecet (2. kép 3., 4. kép 2.) a halomsíros kultúra népe már a korai időktől kezdve használt.

46 Előfordulnak díszítetlen példányok is, de gyakoribbak a bekarcolt vonalcsoportokkal díszítettek.

47 A fordított szív alakú csüngő (3. kép 1., 4. kép 5.) megtalálható a Duna-szudétai csoport legidősebb halomsíros leletei közt,

48 majd az RBB

2

BC-időszakra keltezett emlékekben, melyek a Kárpát-medencei halomsíros kultúra uralma alá tartozó területekről kerültek elő.

49 A díszített középtagos, zárt félhold alakú csüngők (3. kép 2—9., 4. kép 3.) megjelennek már a koszideri leletekben.

50 Németország területén a halomsíros kultúra népe az RBB végétől használta.

51 A salkai

52 és a vele rokon magyarországi temetőkben is előfordulnak a korábbi sírokban. A patkó formájú csüngők (4. kép 7.) legidősebb példányai a koszideri típusú kincsekben fordulnak elő.

53 Kemenczei T. megállapította, hogy ezek a legidősebb darabok a Kárpát-medencében készültek, és használatuk innen terjedt el Szilézia és Morvaország felé.

54 A németországi, ausztriai halomsíros leletekben, a salkai temetőkben nincsen ilyen csüngőtípus. A Furmanek közölte morvaországi halomsíros fémek közt

55 és a magyarországi halomsíros temetőkben gyakoriak,

56 majd előfordulnak a pilinyi kultúra emlékeiben is.

57 Mindezek alapján valószínűnek látszik, hogy a patkó alakú csüngők készítésének szokása helyi örökségként került a halomsíros kultúra magyarországi leleteibe. Gömbszelet alakú pitykéket (5. kép 4.) a középső bronzkortól gyártottak. Megtalálhatók a koszideri fémművesség termékeiben,

58 majd a halomsíros kultúra nyugati és Kárpát-medencei területein egyaránt.

59 Formájuk olyan általános, hogy összehasonlításra nem is alkalmasak. 62