Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
V. Holport Ágnes: A halomsíros kultúra leletei Ürömön
A két végén bepödrött, poncolt lemezhez (2. kép 2.) hasonlót a salkai temetőből ismerünk. 60 Az ürömi hamvasztásos temetkezések leletanyagának értékelése nem lehet teljes, mivel a sírok nem ásatás során kerültek felszínre, és anyaguk sem teljes. A nagy, sokrétegű, középső bronzkori telepek stratigráfiája szerint a koszideri kincsek elrejtését megelőzően a halomsíros kultúra hordozói nem telepedtek meg hazánk területén, 61 jelentősebb méretű beözönlésük közvetlenül követte a koszideri kincsek elrejtését, illetve annak előidézője volt. Kőszegi F. a legrégibb halomsíros leleteket közvetlenül a koszideri kincshorizont utáni időre keltezi — párhuzamosítva azokat a késő bronzkor első szakaszával — a Reinecke szerinti bronzkor B-periódusának végére, illetve a Ciidőszakra. 62 A halomsíros kultúra emlékei mai tudásunk szerint hazánkban legsűrűbben a Dunántúl és az Alföld északi felén, a Közép-Tisza vidékén és a Dél-Alföldön találhatók. Kisméretű, rövid ideig használt telepek és temetkezések nyomait ismerjük Budapest területéről és környékéről. 63 A halomsíros kultúra vándorlása során észak felől ide települt csoportok útját jelzik leleteik Pozsony, Komárom, Pest megyén 64 keresztül Budapestig. Ennek az útvonalnak egyik állomása lehet az ürömi lelőhely is. A temetkezések a mellékletek alapján a délnyugat-szlovákiai halomsíros leletekkel (Salka), illetve az ezekhez hasonló magyarországi lelőhelyekkel állnak legközelebbi rokonságban. Az Ürömön előkerült kerámia- és fémtípusok nagy része a halomsíros kultúra Kárpát-medencei területén általános volt, sok közülük a tőlünk nyugatabbra eső területeken is (perem alatti átvágás, vízszintesen bordázott lemezgyűrűk stb.). A leletanyag másik csoportja helyi, középső bronzkori örökség (patkó alakú csüngők, díszített középtagos, félhold alakú csüngők, árkolt bütykös kerámia stb.). A temetkezési mód, melyre a leleteket megtaláló munkások elbeszéléséből és a leletmentés megfigyeléseiből következtethetünk — a kőgyűrűvel körülvett, kőpakolásos sírcsoportokba való temetkezés —, általános a halomsíros kultúra törzsterületén Dél-Németországban, Nyugat-Csehországban. 65 Magyarország területéről az eddig feltárt halomsíros temetőkből nem ismerjük ezt a temetkezési módot, egyedül talán a jánoshidai temető 8 m átmérőjű, 50 cm széles, kör alakú árokkal körülvett sírjai tükröznek hasonló rítust. 66 Mindezek alapján az ürömi temetkezéseket — melyek újabb láncszemet jelentenek az ország halomsíros betelepültségének vizsgálatához — a Budapest környékére a magyarországi késő bronzkor első szakaszában megtelepült halomsíros nép hagyatékának tekintjük, és az RBB 2 BC-időszakra keltezzük. 67 63
