Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Benkő Elek: A középkori Nyársapát

bögrés kemence omladéka azt valószínűsítik, hogy a „C" és „D" helyiséget is magába foglaló épület készült el későbben. A „C" helyiséget határoló Fj,, F2, F3 falak hasonló technikával épültek, mint a korábban leírtak: „Szürke agyagra rakott termésköveken mészhabarcsba ágyazott gerenda feküdt."

133 Az F3 falon ajtónyílásszerű megszakadást észleltek, előtte, az 50. szelvényben ajtópipa-vasalások és elszenesedett deszkák kerültek elő. Az Fi falon az 51. és 60. szelvényben bejáratot említ az ásatási napló, 165 X 60 cm-es területen keményre döngölődött felülettel, rajta ajtópipa-vasalás és sok vasszeg hevert. Az F

2 és F3 fal által alkotott sarokban, az 50. szelvény ÉK-i felében kb. 4 m

2 területen, „közvetlenül a szűz, barna homokon" 8—20 cm vastag mészréteget figyeltek meg. Az Fi és F

a fal táján Bálint A. egy, az alaprajzon nem jelölt téglasorról tesz említést: „A két fal csatlakozásánál a feltételezett bejárat felé szürke agyagból döngölt alapra rakott téglasor állhatott, amely kb. 80 cm szélességben járószintként csatlakozott a két főfalhoz."

134 A „C" helyiség D-i részében, a 60. szelvényben kályha omladékára találtak: „A »C« helyiségnek déli fala mentén történt felületi bontás során 7—8 cm vastagságú, vörösre égetett agyagréteget találtunk, több foltban, de az egykori együvétartozásukat kétségtelenül megállapítottuk. E réteg fölött és közeiben kisebb-nagyobb kődarabok, erősen átégett tégladarabok, vörösre égett agyagdarabok voltak és háromféle formájú (»virágcserép«, »hagyma-« és áttört, mértani művű) kályhaszemek közéjük tapadt, feltűnően sok darabja .. ,"

135 A kályha erősen megbolygatott maradványai négyszögletes, kb. 160 X 100 cm-es építményre utalnak, „amely a lesározott padlószintből kb. 30 cm-t emelkedett ki... sütőfelülete helyenként 6—8 cm vastag volt... Körülötte bögretöredékeket találtunk, s az égett rétegbe beágyazva is voltak töredékek."

136 Valószínűleg ehhez a kályháskemencéhez, a „C" és „D" helyiséget is magába foglaló ház tüzelőszerkezetéhez tartozott az a felszínhez igen közel, szétrombolt állapotban előkerült tűzhely, melyet az „A" helyiség kályháskemencéjétől ÉNy felé kb. 5 m-re említ az ásatási napló. Az ásatási dokumentációból kitűnik, hogy a „C" és „D" helyiség által jelzett épület — mivel igen közel volt a felszínhez — csak rongált állapotban maradt meg; a padló a metszetrajzok (4. kép) alapján csak a „D" helyiség DNy-i részéig követhető (Fi—Gi metszet), s óvatosságra intenek a rajzok a házfalak meghatározásánál is: a C2—D2, E2—F2 és G2—H2 metszetrajz a „D" helyiség ÉK-i falának az alaprajzon jelölt helyét nem támasztja alá. A „D" helyiség Ny-i sarkában vastag mészréteget figyeltek meg, a „C" és „D" helyiségtől ÉNy-ra szintén meszes törmelékréteget jelez a Hí—Zi, Li—Ki, Mi—N1 és Oi—

Pi kutatóárok. A G2—H

2 árok metszetrajza szerint a „D" helyiségtől ÉK-re erősen megbolygatott településnyomok mutatkoztak. Az ásatási dokumentáció néhány utalása szerint az eddig leírt, késői középkori épületmaradványok alatt korábbi településre utaló nyomok is voltak: a 71., 72., 78—81. és 87. szelvényben 50 cm mélyen égett foltok mutatkoztak, melyek „összefüggőknek látszanak és ezek is valószínűsítik, hogy a már meglevő házunk alatt régebbi lakóház is volt".

137 Korábbi rétegekre, beásásokra utal а С—D, E—F, I—J, К—L, Ki—

Li metszet (4. kép) is. A 15. ház feltárása során előkerült leletek: 27. t. 5., 15.; 28—34. t.; 48—50. t.; 53. t. 13.; 55. t. 15. 16. ház. A 15. háztól ÉNy-ra, közel a felszínhez, több osztatú épület részletei kerültek elő. A ház fala — néhol terméskő alapra — döngölt agyagból készült, átlag 40 cm vastag volt. A 46. szelvényben húzódó falmaradványban az ásatok karólyukat is véltek felismerni. Az épület agyagos padlóját nagyobb felületen 345