Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Endrődi anna–Feld István: Régészeti kutatás a solymári Mátyás-dombon 1929–1934

tereprendezéssel, melynél abból az előfeltevésből indult ki, hogy ez volt a vár keleti külső fala, előtte vízszintes tereppel. Az 1934-ben nagyrészt befejezett munka során így hol elhordta a középkori járószintet, hol vastag törmeléket terített rá. A fennmaradt fényképfelvételekből ugyanis megállapítható, hogy az omlásréteg alatt észak és kelet felé ferdén lefutó rétegek voltak, tehát a középkori terepszint ebbe az irányba lejtett (10. kép). Tereprendezésének módszere miatt Valkó így nem tudta értelmezni a keleti fal előtt talált, ledőlt faltömböt sem. E területen egyébként nagyszámú számszeríj nyíl-hegy, lószerszám és sarkantyú került elő. A hosszú fal északon enyhén lekerekített formában ért véget, újabb falmaradványokra azonban sem itt, sem másutt nem bukkant (11. kép). Folytatódott viszont a bronzkori település kutatása. Valkó még 1932 tavaszán egy széles, észak—déli irányú árkot nyitott a dombtető közepén. Ezzel a lakóépülettől délre 40—80 cm vastag törmeléket vágott át, majd — valószínűleg a déli dombperem közelében — első jelentései fogalmazása szerint — „kerek, homokkőbe vágott égetőkemencét" talált mintegy 2 m mélyen, mely tele volt agyageszközökkel és összenyomott edényekkel. Közülük az egyik egy 40 cm magas, szűk nyakú, széles hasú edény volt, hasán háromszögdísszel, egy másik edény hasát pedig bütykök és háromszögek díszítették. Néhány évvel későbbi leírásaiban viszont már egy bolygatott házmaradványról számolt be Valkó, melynek összedőlő falai temették maguk alá az edényeket és az eszközöket. Két cölöplyukról, tűzhely nyomairól és egy égett, agyagtapasztásos felületről értesülünk, melyet vastagon borított paticstörmelék. Az utóbbi alatt voltak az edények, őrlőkövek, tűzi piramisok, valamint égett árpa.

8 Fénykép, rajz e lelőhelyről sem maradt fenn s csak valószínűsíthető, hogy az 1934-ben készített alaprajzi vázlat 2. számmal jelölt pontjáról van szó (11. kép). 5. kép. A palotaépület bejárata feltárás közben (OMF Fotóarchívum) 271