Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Endrődi anna–Feld István: Régészeti kutatás a solymári Mátyás-dombon 1929–1934
Az ismeretlen mélységű árok két oldalán egy 1936. évi alaprajzi vázlat kisebb — valószínűleg fel nem tárt — falmaradványokat tüntet még fel. Számos kutatógödröt nyitott a domb nyugati részén. Így a palotától nyugatra eső két, mélyebb gödör között a hamarosan jelentkező homokkő felett lószerszámokra bukkant, a déli és északi dombperemen pedig — bizonyára a felszínen megfigyelt cserepek alapján — bronzkori leletekre tett szert. Ez utóbbiakról közeleb6. kép. A feltárt palotapince részlete 1932 körül (OMF Fotóarchívum) bit nem tudunk, mint ahogyan az sem ismeretes, honnan került elő egy római fibula és egy azóta már elkallódott feliratos kőtöredék. Az ismertetett munkákat Valkó Arisztid nagyrészt egyedül, barátaival végezte, a község vezetése némi segítséget csak 1933-ig tudott biztosítani. A Műemlékek Országos Bizottsága már 1931-ben a romok visszatemetését javasolta, mivel anyagi támogatást nem tudott nyújtani. A feltárás így 1935-ben félbeszakadt, később csak 1941 körül folyt kisebb munka. 9 A keleti rész kivételével így nyitva maradtak a törmelékdombokkal szegélyezett árkok, s a falak konzerválás hiányában egyre jobban pusztultak (12—13. kép). összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy Valkó Arisztid napvilágra hozta a solymári középkori vár szinte összes, járószint felett megmaradt falmaradványát és gazdag, főleg a vár életének utolsó szakaszából — a XV. század végéről és a XVI. század első feléből — származó leletanyagot tárt fel. Mivel célja elsősorban a falak kiemelése volt, a feltöltési és pusztulási rétegeket, a falkiszedéseket nem vizsgálta, és az eredeti szinteket sem vette mindig figyelembe. Így a feltárt falak összefüggéseinek tisztázása, az alaprajzi elrendezés meghatározása az 1972-ben megkezdett újabb kutatásokra maradt (14. kép). 10 Az őskori telep feltárt objektumainál azonban még a pontosabb helyhezkötés is problémákat okoz. Annyi biztos csupán, hogy a bizonyára az egész platót magába foglaló telepből a dombperemeken és a középső rész mélyebb terü40 cm, Pá.: 24 cm, Fá.: 10 cm. (17. kép.) A vatyai kultúra késői időszakából szá272