Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Torma István: Az érdi Kutyavár (Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez)

6. kép. A Kutyavár alaprajza. Virágh Dénes felmérése szerepel, határát a szomszédos falvak lakói használták, így érthető, hogy a XVIII. században betelepített németek új helyen építették fel falujukat. A középkori falu helyes lokalizálása azért is fontos, mert ez lehetőséget teremt a Szent Szabina-templom pontos helyének megkeresésére és feltárására. Közismert, hogy Gellért püspök 1046-ban, mártírhalála előtti napon ebben a templomban misézett.

40 A nagyon korai alapítású templomot Mihalik Sándor a Kamaraerdőben (Bp. XI. ker.) elterülő romterületen kereste,

41 ezt azonban Gerevich László elutasította, és a romokat a kánai Benedek-rendi apátsággal azonosította.

42 Diósdon 1771-ben egy kápolnát építettek azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Gellért imádkozott,

43 azonban ez a kápolna is kb. 1,5 km-re fekszik a középkori templom feltételezhető helyétől. Tekintve, hogy felmerült annak a gondolata is, hogy a Kutyavár helyén állt az „Ebenyi testvérek" vára, illetve Eben falu,

44 meg kell vizsgálni ezt a kérdést is. Ehhez azonban először a török korban elpusztult Berki és Horhi helyét kell tisztázni. Az oklevelekben 1256-tól szereplő Berkit, amely a tizenöt éves háború idején pusztult el, általában a mai tárnoki határban fekvő Berki-pusztával azonosítják.

45 A fentebb idézett 1713. évi határvizsgálatból is kitűnik, hogy Berki a Kutyavár közelében feküdt. Régészeti maradványai (temploma és a település nyomai) a mai Érd-Parkváros területén, a Kutyavártól mintegy 2 km-re Ny-ra találhatók.

46 A múlt században még Berki-pusztának, Pusztafalunak nevezett helyet Károly János azonosította a középkori Berkivel.

47 A mai Berki-puszta közelében a berki nemesek és a Tárnokon lakó budai polgárok közötti perben 257