Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Torma István: Az érdi Kutyavár (Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez)

1259—1268 között előforduló terra Dezka (Dezk, Duzka) feküdt, amelyről a budai polgárok azt állították, hogy a Tárnok-völgy része.

48 A későbbi forrásokból hiányzó Dezka helyét a X/XI—

XIII. század közé keltezhető edénytöredékek jelzik.

49 Az 1335-ben feltűnő Horhi birtoklástörténete megegyezik Tárnokéval, ezért Tárnok szomszédjának tartják,

50 noha erről nincs szó az oklevelekben. A török kor legelején elpusztult falu lokalizálását a török adóösszeírások tették lehetővé: 1546-ban és 1559-ben Budánál írták össze Korcsolás Péter és a budai papok majorságát, amelynek egyik oldala a „... város külső részével, egy-egy oldala Kánya puszta és Csun puszta határával és egy oldala Eben nevű puszta határával szomszédos".

51 Az 1562. évi összeírásból derül ki, hogy ez a majorság Horhi pusztán volt.

52 Az 1580. évi defterből tudjuk meg, hogy Horhi Örs (— Budaörs) közelében feküdt.

53 A középkori Kána és Csőt (Bp. XI. és XXII. ker.) helyén fekvő puszták szomszédsága, valamint Örs közelsége a mai budaörsi határ D-i felébe lokalizálják a falut, amelynek a XVIII. századra emléke sem maradt fenn. Ezen a területen, a Kamara-erdői-Törzsgyümölcsösben tárták fel régészeti maradványait.

54 Eben először 1323-ban szerepel, amikor a király az elhunyt Berky-i Tamás birtokai között Ebent és „másik Ebeen"-t is Tamás erdélyi vajdának adományozta.

55 A későbbi adatok csak egy Ebenről szólnak. Az első utalást közelebbi fekvésére 1540-ből ismerjük, az ekkor már prediumnak írt Eben Berkivel volt határos.

56 Ez és Horhival való szomszédsága a mai Törökbálintra jelöli ki Eben helyét. Feltételesen Makkai László is Ebennel azonosította a török kor után Turbál, majd Törökbálint néven újjáalakult falut,

57 amelynek temploma középkori eredetű.

58 A diódi castellum, Kőkért puszta, Diód, Berki, Horhi és Eben falvak lokalizálásával főbb vonásaiban csaknem maradéktalanul rekonstruálható a középkori Pilis, Pest és Fejér megye határterületének településhálózata. (12. kép.) A XVI. század elejét megért falvak helye egyértelműen megállapítható. A fent említett falvakon kívül Bia, Torbágy, Csik, Örs, Sóskút, Tárnok, Érd és Baté tartozik ezek közé.

59 Makkai László Torbágy és Sóskút közé helyezi Körmösdöt. A mindössze egy alkalommal, 1434-ben Keszővel együtt említett Körmösd (Kwrmusd)

60 talán a vizsgált területtől északra, Budakeszi környékén feküdt. Ugyancsak problematikus Szekeres elhelyezése. Az 1398-ban feltűnő Zekeres possessio 1417-ben és 1418-ban a diódi kastéllyal kapcsolatos ügyben eljáró Zekeres-i György királyi ember nevében szerepel,

61 több adatunk nincs rá. Diód környékén, talán a mai Budapest területén feküdt. A XVI. század elejére már elpusztásodott. A régészeti leletek tanúsága szerint Árpád-kori, XII—

XIII. századi települések közül Székelyt

62 Érd, Tárnok és Százhalombatta közé sikerült lokalizálni. Zámor a mai Pusztazámor határában feküdt, ahol szintén volt egy Kőkert nevű puszta.

63 Nem sikerült viszont a diódi kastély közelében fekvő Fetel és Kével predium pontosabb helyét megállapítani. Az 1562. évi török adóösszeírás szerint a Csik falu közelében fekvő Bobald és Kerekegyháza,

64 valamint Bana pusztát, ami az 1559. évi összeírás szerint Berki falu lakosainak pusztája volt,

65 szintén nem tudtuk régészeti lelőhellyel azonosítani, noha mindhárom elnevezés Árpád-kori településre utal. Buda környékén feltűnően sok kastély volt a középkorban. Az oklevelek rendszerint igen szűkszavú utalásai alapján az alábbiakat sorolhatjuk fel (D-ről É felé haladva) a budai és a szentendrei járás területéről. 1. Érd: 1519-ben Ákosházi Sárkány János, Ferenc és Ambrus birtokosztá258