Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Torma István: Az érdi Kutyavár (Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez)

STUDIA COMITATENSIA 9. Szentendre, 1980. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK PEST MEGYÉBŐL TORMA ISTVÁN (MTA Régészeti Intézete, Budapest) : AZ ÉRDI KUTYAVÁR Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez Közismert, hogy Buda környékének gazdag középkori településhálózata a török kor alatt csaknem teljesen elpusztult. A fővárosra és a mai Pest megyére vonatkozó viszonylag nagyszámú forráskiadvány, történeti és helytörténeti feldolgozás ellenére több középkori falu lokalizálása bizonytalan vagy megoldatlan. Vonatkozik ez a középkori Pilis, Pest és Fejér megye egymással határos területére, a budai járás déli részére is, ahol a régészeti topográfiai kutatások során több elpusztult település maradványait figyeltük meg, amelyek nagy részét sikerült azonosítanunk az írott forrásokban szereplő falvakkal. A középkori településhálózat rekonstrukcióját a diódi castellum bemutatása köré csoportosítva végeztem el. Az épület maradványaihoz tapadó népi hagyomány, ennek kritikátlan átvétele a szakirodalomban, az adatok összekeverése, téves értelmezése, a szakszerű helyszíni vizsgálat hiánya jól jelzi azokat a körülményeket, amelyek a terület történeti földrajzi kutatását megnehezítve, kisebb-nagyob mértékben csaknem minden lelőhelyen jelen vannak. Másrészt a diódi castellum alkalmat adott a Buda környéki hasonló kastélyok adatainak közreadására is. 1627. április 13-án Tholdalagi Mihály erdélyi követ az alábbiakat jegyezte fel naplójában: „13. Április, Kedden Buda várából a Vezér pasával és Mufti efendivel menék ki vadászni. Sok szarvasokat, őzeket látánk, de őzet, nyulakat nehezen fogánk. Onnan visszatérvén az Hamza bég szerájához, csak közel az, hol az régi magyar királyok peczéreket és ebeket tartottak egy négyszegű kőkastélyban, kit az törökök Köpekhiszárnak (Kutyavár) hínak egy szép forrás patak mellett megszállánk."

1 Hamza bég szerája Érden állt, így a Köpekhiszár nevű télyban, kit az törökök Köpekhiszárnak (Kutyavár) hínak egy szép forrás patak Az elnevezés és a hagyomány a török kor után is fennmaradt: 1718-ban Bonbardus is a régi magyar királyok vadászkastélyának tartotta.

2 A kutyák őrzésére vonatkozó mondát ismerteti Schönwisner István is, aki szerint a Kutyavár római kori erőd volt.

3 A XIX. században a Kutyavár építését Mátyás király személyéhez kapcsolták,

4 Paur Iván arról ír, hogy a romjaiban látható vadásztanyát Mátyás király pecérei és vadászebei számára rakatta, „... hol az árkolásoknál találni szokott számos kutyakoponyák a tatár kopófajt engedik felismerni".

5 Ennek alapján és a Vasárnapi Újságban 1862-ben megjelent ismertetés

6 alapján Pesty Frigyes a Kutya várt a foglalkozásra utaló helynevek között sorolja fel.

7 Egy 1899-ben megjelent újságcikk szerint az erdőben álló rom falai helyenként 3 öl magasak voltak.

8 A mondai elemekkel átszőtt néphagyomány bekerült a legújabb művészettörténeti szakirodalomba is. Gen thon István is arról ír, hogy Mátyás király vadászebei számára épült, egy halastó és a vadaskert falának 251