Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Torma István: Az érdi Kutyavár (Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez)
nyomai szerinte ma is megvannak. 9 Ezt a véleményt veszi át Voit Pál, szerinte a „kutyavár" a népetimológia szerint valószínűleg a Diósdhoz tartozó Eben falu helyét jelöli. Állítólag Mátyás király vadászebei számára vagy az Ebenyi testvérek várául épült. 10 Végezetül Balogh Jolán Mátyás király állítólagos építkezései között sorolja fel és egyúttal a Kutyavár legteljesebb irodalmát adja. 11 A helyi hagyományban máig élő monda a korábbi forrásokból még hiányzó alagútmotívummal is bővült. 1978. évi terepbejárásunk alkalmával hallottuk, hogy a Kutyavárat a budai várral alagút kötötte össze, Mátyás király ebben járt a kutyáihoz. A monda és ezzel kapcsolatban az elnevezés eredetét illetően feltételezésekre vagyunk utalva. A népi hagyomány országszerte számos helyet tart nyilván régi királyok vadászterületeként. A Budai-hegységben valóban voltak ilyenek, ezért vonatkoztathatták lelőhelyünkre is ezt a mondát. Az 1783-ban készült I. katonai felmérésen a Hund-vel Ebvár felirat a Torbágy, Törökbálint, Tétény, Érd közötti erdő K-i szélén látható. 12 A Hamzsabégi-erdőt csak a XX. sz. elején irtották ki a Kutya vár környékén. Fenntartással fogadható viszont az Eben faluval kapcsolatos népetimológia, ugyanis ez a falu lelőhelyünktől 4— 4,5 km-re É-ra feküdt, a hagyomány kialakulásakor — legkésőbb a XVII. sz. elején — még ismerni kellett valódi helyét. Figyelemre méltó, hogy a Kutyavár (XVIII. sz.-i forrásokban Ebvár) elnevezés párját sem a középkori oklevelekben szereplő várak nevei között, sem az újkori földrajzi nevek között nem találjuk meg. 13 Lehetséges, hogy a török név volt az elsődleges. A névadás indítékában bizonyára szerepet játszott a vár romos állapota; az egyébként is kisméretű épületet csak kutyák számára tartották alkalmas várnak, vagy a rom kóbor kutyák tanyája lehetett. Korán felmerült a Kutya vár római kori keltezésének gondolata is. 1780 körül Érd belterületének szélén — lelőhelyünktől 7 km-re D-re — a Rókus-kápolnánál egy feliratos fogadalmi táblát találtak. A másodlagos lelőhelyen előkerült kő feliratáában egy praesidium helyreállításáról van szó. 14 Schönwisner István úgy vélte, hogy ezt a követ a Kutyavárnál találták, és onnan vitték a Rókuskápolnához. Ennek alapján a romot római kori erődnek tartja, és a Notitia Dignitatumban szereplő castellum contra Tautantummal azonosítja. 15 A kő lelőhelyére vonatkozó feltevését azonban nem támasztja alá semmivel. Azonosítását Katancsich P. elveti, szerinte a Kutyavár kis mérete miatt alkalmatlan római kori erődnek, a romot újabb kori építménynek tartja. 16 A castra contra Tautantummal való azonosítást Paulovics István sem fogadja el, de a romot az itt talált faragott kövek alapján római kori telep vallási kerületének vagy villának véli. 17 A Kutya vár mellett valóban találtak római kori köveket, minthogy ismertetésük még csak részben történt meg, illetve egyikük téves lelőhellyel került be a szakirodalomba, szükségesnek tartom idézni Rómer Flóris 1864. június 14-én kelt feljegyzését: „A forrásnál sok tégla van, de a tó partján később római korszaki nagy és ügyetlen faragványokat találtunk, melyek egyesei már a m. n. Múzeum Kőtárában állanak. Egyik Juno és Jupiter a pávával és sassal; a másik ... -ét födő gyarló alak, a harmadik a ,.. fal közé keveredett, jól ki nem vehető síremlékből való férfifej." 18 A rajzban is megörökített 19 kövek közül a sírkőtöredék (1. kép) és a talán szarkofágról származó ruhátlan ábrázolású töredék (2. kép) ma már nem azonosítható, utóbbi Erdélyi Gizella szerint az MNM-ben van. A Jupitert és Junót ábrázoló kő (3. kép) az MNM régi anyagából 1951-ben ismeretlen lelőhelyűként beleltározott fogadalmi táblával azonos. 20 Ugyanennek a táblának képét Nagy Tibor a lelőhely megnevezése nélkül közli Aquincum 252