Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
Borsos Hedvig: Az abonyi honfoglalás kori fegyvertöredék kezelése
A keresztvason és a pengén már meglevő berakásokat Vinikor 800-as lakkal fedtem le. Ez a lakk a vegyszerekkel szemben ellenálló, ezáltal megvédi a lefedett részt a vegyszeres kezelés esetleges roncsoló hatása ellen, mivel a vegyszer más ütemben tisztítja a rezet és a vasat, s félő volt, hogy a berakást kilazítja. Ezután a fegyvertöredéket melegített EDTE (Selecton B 2 ) 10%-os, semleges pH-jú oldatába helyeztem. (Az EDTE mindenféle átalakulási és korróziós terméket old — így a fémek és restaurátorok nagy ellenségét, a kloridionokat is.) A fenti oldatból kivéve a tárgyat desztillált vízben ismét kefével tisztítottam. A vegyszeres kezelés során fel nem oldódott korróziós rétegeket mechanikus úton, pattintgatással, majd fogtechnikusi fúró segítségével távolítottam el. Ez a munkafolyamat hosszadalmas és nagy figyelmet igénylő volt. A régész kívánságára a markolatnyúlványon levő két szegecslyuk közül csak az egyiket bontottam ki. A szegecs teljesen korrodálódott. A penge belső oldalán levő fémszalag csak rátét, a penge élénél a külső oldalra is áthajlították. A keresztvason levő berakások kibontása nem jelentett különösebb nehézséget. A mechanikus tisztítás közben lehetett megfigyelni, hogy a keresztvason a keresztben álló lemezek hegesztése réz segítségével történt; oly módon, hogy két vaslap közé egy rézlapot helyeztek. A gombok díszítésének kibontása igényelte a legtöbb munkát. A mechanikus tisztítás eredményeként a berakások minden meglevő részlete előkerült. A berakásokról aceton segítségével leoldottam a lakkot, áttisztításukra 5%-os ammóniás káliumkarbonátot, majd 5%-os EDTE-t használtam. A vegyszeres kezelés befejeződött. Somlósi Évának, az MTA Régészeti Intézete restaurátorának javaslatára a fegyvertöredék kloridmentesítés céljából Varion AD anioncserélő gyantába került. (Az anioncserélő gyanták rendszerint szerves műanyagok, az igen alattomos, veszélyes kloridok megkötésére — rossz megtartású tárgyaknál is — kiválóan használhatók.) Ezután meleg desztillált vízben többször lemostam a tárgyat, zsírtalanításra acetont használtam. (Az aceton megakadályozza a futórozsda képződését.) A vasrészeket csersavval passziváltam, infralámpa alatt szárítottam. A fegyvertöredék bevonására 5%-os diacetonalkoholban oldott PAMA-t (poliamilmetakrilát) használtam. A berakások megerősítése földfestékkel színezett Duracrollal (metakrilát alapú műanyag) történt. FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme. Műtárgyvédelem 1970. 1. Somlósi Éva: A csolnoki avar vaskard restaurálása. Műtárgyvédelem 1977. 4. Tavas Imre: Kora avar vaskard restaurálása. Műtárgyvédelem 1978. 5. Gettens: A régi fémtárgyak ásványi átalakulásának produktumai. Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége. Archaeologia Hungarica XXL Bp., 1937. László Gyula: A népvándorlás művészete hazánkban. Corvina, é. n. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp., 1944. J 248
