Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Dinnyés István: II–III. századi szarmata sírok Tápiószelén

ján — a szarmata kor II. periódusának megfelelő összetételt mutatja. A kor­szakra jellemző kubooktaéder alakú gyöngyök 109 (4., 14., 15. sír) rendszeresen gömb és henger, négy- és hatszög alapú hasábos gyöngyökkel együtt találha­tók. 110 Korai szarmata sírokban gyakoriak a kisméretű gömb, henger és korong alakú (14. sír, 19. t. 1., 7.; 20. t. 8—10.) gyöngyök, de nem ritkák a II. periódus temetőiben sem. 111 A 14. sír és néhány sírlelet 112 tanúsága szerint a kisméretű gyöngyök a III. sz. közepén is használatban voltak. A 14. sírban talált nagymé­retű, lapos, hatszögű hasábos, zöld pasztagyöngy (19. t. 4.) párhuzamai 113 alapján az I— III. sz.-ban használatos, elég ritka gyöngyféleség. Párducz Mihály szerint a késő szarmata korra jellemzőek a lecsiszolt sarkú hasábos (téglalap alapú ha­sáb, lecsiszolt sarkokkal) karneol és a nagyobb gömb alakú és lapos, kerek, szí­nes pasztagyöngyök. ш A lecsiszolt sarkú hasábos (és a lapos, hatszögű hasábos) karneol gyöngyök (4. sír, 13. t. 3—4.) — általában néhány darab erejéig — fel­tűntek már a II. periódus sírjaiban is. 115 A nem nagyméretű, gömb alakú paszta­gyöngyök (4., 5., 12—15. sírok) azonban a szarmata kor I. és II. periódusában is használatosak voltak. 116 Az I— III. sz.-ban gyakran, a IV. sz.-ban ritkán, de elő­fordulnak a kék vagy más színű, hosszában barázdált, nagy gyöngyök 117 (13. sír, 18. t. 9.). Korallgyöngyök (14—15. sír, 19. t. 3.; 22. t. 3.) az I—IV. sz.-ban egyaránt megtalálhatók. 118 Berakásos díszű, nagy gyöngyök már a legkorábbi szarmata sírokban is előfordulnak, 119 de a fekete színű, gömb vagy henger alakú, fehér hullámvonalas berakású pasztagyöngyök (4—5. sír, 13. t. 11—12.) használata a II. periódusban kezdődött, 120 és a késő szarmata sírokra jellemző. 121 Hasonlóan ítélhető meg a 14. sír nagyméretű, hosszúkás, kettős kúp alakú, fehér berakásos, fekete gyöngye (21. t. 8.) is. 122 Ismeretlen a 14. sírból származó, ezüstszegecses, ívelt pántocska (21. t. 2.) és a sisakos mellképpel (Mars?) díszített, minden bizonnyal római provinciából származó, préselt lemez (21. t. la—b.) funkciója. Párhuzamukat szarmata lelet­anyagból nem ismerjük. 123 Egy II— III. sz.-ra keltezett, szintén görögös sisakú Mars- (?) alakkal díszített, préselt, szögletes lemeztöredéket díszpáncél verete­ként közölt Láng Nándor Brigetióból. 124 IV. sz.-i római sírokból ismerünk ha­sonlóan vékony, kerek, préselt díszítésű bronzlemezeket öv ver étként, 125 a somogy­szili, Medusa-fős, lemezkorongos fibula lemeze pedig eredetileg ládikaveret le­hetett. 126 Ismeretlen a 13. sírból előkerült, csőszerűén hajlított bronzlemezke (18. t. 8.) rendeltetése is, hasonlót néhány korai szarmata sírból ismerünk. 127 Férfisírok jellegzetes lelete a szarmata kor II. periódusában az ún. szarmata csat és csüngő (helyesebben szíj vég). Az általában hosszú, változatos alakú szíj­szorító lemezhez csuklósan kapcsolódó vagy velük egybeöntött csatok kismére­tűek, karikájuk kerek vagy négyszögletes, a hozzájuk tartozó szíj végek szintén egy- vagy kéttagúak. Lábbeli szíjazatához, kardszíjon és övön egyaránt használ­ták ezt a csat- és szíj végtípust. 128 A pedagógusföldek 2. sír egytagú csatja (12. t. 2.) — bár nem a medencében találták, méretei (11,5 X ÍJ—2 cm) alapján — egyértelműen övcsat. Jellegzetessége az erőteljesen szélesedő, két korongos nyúl­vánnyal végződő szíjszorító lemez. 129 Ebből a sírból nem, a 9. sírból viszont három 130 szíj vég (egy ép, csuklós szíj vég; két felső, a szíj végére erősített tag és egy alsó csüngőtag karikatöredéke, 15. t. 3—6.) került elő. A kéttagú szíjvégek többsége nagyjából azonos hosszúságú tagokból áll. 131 Olyan szíjvéget, amelyik a 9. síréhoz hasonlóan rövid felső tagból és hegyben végződő csüngőrészből áll, ke­veset találtunk. 132 201

Next

/
Thumbnails
Contents