Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Dinnyés István: II–III. századi szarmata sírok Tápiószelén

ján — a szarmata kor II. periódusának megfelelő összetételt mutatja. A korszakra jellemző kubooktaéder alakú gyöngyök

109 (4., 14., 15. sír) rendszeresen gömb és henger, négy- és hatszög alapú hasábos gyöngyökkel együtt találhatók.

110 Korai szarmata sírokban gyakoriak a kisméretű gömb, henger és korong alakú (14. sír, 19. t. 1., 7.; 20. t. 8—10.) gyöngyök, de nem ritkák a II. periódus temetőiben sem.

111 A 14. sír és néhány sírlelet

112 tanúsága szerint a kisméretű gyöngyök a III. sz. közepén is használatban voltak. A 14. sírban talált nagyméretű, lapos, hatszögű hasábos, zöld pasztagyöngy (19. t. 4.) párhuzamai

113 alapján az I—

III. sz.-ban használatos, elég ritka gyöngyféleség. Párducz Mihály szerint a késő szarmata korra jellemzőek a lecsiszolt sarkú hasábos (téglalap alapú hasáb, lecsiszolt sarkokkal) karneol és a nagyobb gömb alakú és lapos, kerek, színes pasztagyöngyök.

ш A lecsiszolt sarkú hasábos (és a lapos, hatszögű hasábos) karneol gyöngyök (4. sír, 13. t. 3—4.) — általában néhány darab erejéig — feltűntek már a II. periódus sírjaiban is.

115 A nem nagyméretű, gömb alakú pasztagyöngyök (4., 5., 12—15. sírok) azonban a szarmata kor I. és II. periódusában is használatosak voltak.

116 Az I—

III. sz.-ban gyakran, a IV. sz.-ban ritkán, de előfordulnak a kék vagy más színű, hosszában barázdált, nagy gyöngyök

117 (13. sír, 18. t. 9.). Korallgyöngyök (14—15. sír, 19. t. 3.; 22. t. 3.) az I—IV. sz.-ban egyaránt megtalálhatók.

118 Berakásos díszű, nagy gyöngyök már a legkorábbi szarmata sírokban is előfordulnak,

119 de a fekete színű, gömb vagy henger alakú, fehér hullámvonalas berakású pasztagyöngyök (4—5. sír, 13. t. 11—12.) használata a II. periódusban kezdődött,

120 és a késő szarmata sírokra jellemző.

121 Hasonlóan ítélhető meg a 14. sír nagyméretű, hosszúkás, kettős kúp alakú, fehér berakásos, fekete gyöngye (21. t. 8.) is.

122 Ismeretlen a 14. sírból származó, ezüstszegecses, ívelt pántocska (21. t. 2.) és a sisakos mellképpel (Mars?) díszített, minden bizonnyal római provinciából származó, préselt lemez (21. t. la—b.) funkciója. Párhuzamukat szarmata leletanyagból nem ismerjük.

123 Egy II—

III. sz.-ra keltezett, szintén görögös sisakú Mars- (?) alakkal díszített, préselt, szögletes lemeztöredéket díszpáncél vereteként közölt Láng Nándor Brigetióból.

124 IV. sz.-i római sírokból ismerünk hasonlóan vékony, kerek, préselt díszítésű bronzlemezeket öv ver étként,

125 a somogyszili, Medusa-fős, lemezkorongos fibula lemeze pedig eredetileg ládikaveret lehetett.

126 Ismeretlen a 13. sírból előkerült, csőszerűén hajlított bronzlemezke (18. t. 8.) rendeltetése is, hasonlót néhány korai szarmata sírból ismerünk.

127 Férfisírok jellegzetes lelete a szarmata kor II. periódusában az ún. szarmata csat és csüngő (helyesebben szíj vég). Az általában hosszú, változatos alakú szíjszorító lemezhez csuklósan kapcsolódó vagy velük egybeöntött csatok kisméretűek, karikájuk kerek vagy négyszögletes, a hozzájuk tartozó szíj végek szintén egy- vagy kéttagúak. Lábbeli szíjazatához, kardszíjon és övön egyaránt használták ezt a csat- és szíj végtípust.

128 A pedagógusföldek 2. sír egytagú csatja (12. t. 2.) — bár nem a medencében találták, méretei (11,5 X ÍJ—2 cm) alapján — egyértelműen övcsat. Jellegzetessége az erőteljesen szélesedő, két korongos nyúlvánnyal végződő szíjszorító lemez.

129 Ebből a sírból nem, a 9. sírból viszont három

130 szíj vég (egy ép, csuklós szíj vég; két felső, a szíj végére erősített tag és egy alsó csüngőtag karikatöredéke, 15. t. 3—6.) került elő. A kéttagú szíjvégek többsége nagyjából azonos hosszúságú tagokból áll.

131 Olyan szíjvéget, amelyik a 9. síréhoz hasonlóan rövid felső tagból és hegyben végződő csüngőrészből áll, keveset találtunk.

132 201