Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)

Dinnyés István: II–III. századi szarmata sírok Tápiószelén

korábbi szarmata sírokban,

82 a szarmata kor II. periódusában

83 és a késő szarmata temetőkben

84 egyaránt megtalálható. A nyitott, vashuzalból készített karperecnek nincs önmagában keltező értéke,

85 azonban a bronz és vas karperec együttes használata a késő szarmata korban gyakoribb.

86 Három, eredetileg közös zsinórra fűzött, balta alakú bronzcsüngőt tártunk fel a 14. sírban.

87 Alakjuk (21. t. 9.) — keskeny penge, rövid, alig ívelt él — viszonylag ritka az általában széles, erősen ívelt pengéjű baltacsüngők között. Leginkább az ócsai 4. sír csüngőjére

88 hasonlítanak. Ez a csüngőtípus megtalálható a szarmata kor II. periódusában

89 és a késő szarmata korban

90 egyaránt. A papszögi 2. sír téglalapos testű, emailos fibulája (10. t. 2.) Pannoniában is ritka, Ny-i típus.

91 Fibulánk legközelebbi párhuzamát Növi Banovciból, I. sz. 2. felére—

II. sz. elejére keltezve közölte Sellye Ibolya.

92 Hasonló fibulát nem ismerünk az alföldi szarmata leletanyagban. Szintén galliai készítmény a 14. sír, II. sz. 2.—

III. sz. első felében készült

93 korongfibulája (21. t. 3.). Pontos megfelelőjét sem az alföldi, sem a pannóniai anyagban nem találtuk. Hasonló megoldású (kör és gyűrű alakú rekeszben pontok, rekeszek, dísztagok) darabok nem ritkák a korongfibulák és gombok stb. között,

94 hasonló díszítésű, de ovális fibulát Kecskemét-Széktóról

95 ismerünk. Az emailos fibuláknál ritkább lelet a 4. sír lemezkorongos fibulája (13. t. 2.). A szarmata kor II. periódusába sorolhatók a csongrád-határúti szórvány példányok

96 és egy mezőtúri sírlelet, ahol két emailos korongfibulával együtt találtak bronz, lemezkorongos fibulát,

97 késő szarmata koriak a dóci 7. és 10. sírok ilyen fibulái.

98 Gyakori lelet a lemezkorongos fibula Szabad Germania területén, ahol a római, emailos korongfibulák helyi utánzataként alakult ki a III. sz. elején, használata (több változatban) a III. sz. 2. felében és a IV. sz. elején volt általános.

99 Keleti germán területen ez a típus ismeretlen, Morvaországból is csak egy áttört és egy kerek (?) lemezkorongos fibulát közöltek.

100 Az alföldi lemezkorongos fibulák mindegyike kerek korongú, díszítetlen (fehér fémbevonatot csak a tápiószelei példányon ismerünk). Koruk, úgy tűnik, megegyezik a germán fibulákéval — a III. sz.-ra és a IV. sz. elejére tehető. Aláhajlított lábú fibula kettő került elő a pedagógusföldeki temetőrészletben (11. t. 3.; 18. t. 13.). Maga a fibulatípus inkább a késő szarmata temetők jellemző lelete, de korai változatai — köztük a 2. és 13. sírok fibulái val egyező kéttagú, félkörös kengyelű, többszörösen tekercselt, alsó ívvezetésű változat — már a II. sz. végén—

III. sz. elején megjelentek az alföldi szarmata sírokban.

101 A 2. sír fibuláját (11. t. 3.) szokatlanul hosszú lába és tűtartója kiemeli a hasonló fibulák közül, korban közelálló párhuzamot csak a Csongrád-Határút 5. sírban (azonos típusú, de kisebb méretű bronzfibula, a láb alig hosszabb a kengyelnél) találtunk.

102 A 4. sír másik fibulájának (bronztű és gombtöredék) típusát nem lehet meghatározni. A 11. sír csengőjével (18. t. 2.) megegyező, talán provinciális gyártmányú

103 példányokat a szarmata kor I. és II. periódusára keltezett női sírokban

10

'

1 találtak. Közös jellemzőjük a megtört vonalú, csonka kúpos test, a hatszögletes fül és — többnyire — vasnyelv. A késő szarmata sírok bronzcsengői eltérő alakúak.

105 Gyöngyök. A papszögi 1. sír nagyméretű, fehér pasztagyöngye (9. t. 2.) a nagyméretű, kalcedon gyöngyökkel együtt az I—

III. sz.-ban gyakori.

106 A kisebb, krétaszerű gyöngyök (2. sír) elég ritkák, nagyméretű változatuk Párducz Mihály szerint a szarmata kor III. periódusára jellemző,

107 de korábbi sírokban is előfordulnak.

108 A pedagógusf öldeki sírok gyöngykészlete — elsősorban a 4. és 14. sírok alap200