Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején
amit ebből az összegből építhetne, csak a többi munkás irigységét keltené fel az iránt a 4 kiválasztott iránt, aki ez úton házhoz jutott". (Kiem. M. B.) 45 Ezen az álnok érvelésen is túltesznek, amikor — hogy igazukat bizonyítsák — „meglovagolják" Sárközy Márton, Urban Pál és társaik korábban már tárgyalt kérvényeiben foglalt, jóval magasabb számú ház építése iránti igényét. A polgármester előterjesztést tett újra a nyújtandó kölcsön összegének növelésére és arra is, hogy esetleg ,, ... ezen az összegen építendő házak egész másként kezeltethetnének, mint az 1907. évi XLVI. t. czikk értelmében építendők". 46 Hogy a „másként való kezelés" hogyan történne és kinek milyen érdeke fűződne más módszerekhez, arról a felterjesztés nem szól. Egy későbbi keltezésű irat'' 7 fényt derít arra, hogyan látta lehetségesnek a város a munkásházak felépítését. A rendelkezésre bocsátandó felemelt összegű kölcsönt a város venné fel (kiem. M. B.) — és a munkásházhoz juttatandó személyek segítségének igénybevétele nélkül — építtetné fel a házakat, majd ezek után kötne szerződést az „arra érdemesnek ítélt" személyekkel. Ha minden telekre akad majd jelentkező, négyszögölenkénti 3 koronás vételár fejében a város a saját ingatlanából területet engedne át. A Csikósszélen 2 korona négyszögölenkénti árban átengedett 11 telek mellett az így átengedendő újabb kb. 48 házhellyel „a szükséglet egy időre kielégítést nyerne" (kiem. M. B.). 48 A Bezzegh Pál mérnök által még 1913 februárjában készített terv szerint a Folyó utca és a Molnár utca által közrezárt területen 120 П-öles nagyságú telkek kerülnének eladásra. Közel egy évig lényegében érdemleges előrehaladás a házak építésének ügyében nem történt. A minisztérium által Ceglédre leküldött típusházakra vonatkozó tervek lényegében téglaalapú, vályogfalú, szoba, konyha, kamra beosztású, kerítés, kút, mellékhelyiség nélküli épületek költségvetését tartalmazták, amely 3270 korona és 2783 korona között mozgott. 49 A városi mérnök a legmagasabb, a városi tanács pedig a legalacsonyabb költséggel felépíthető házak mellett foglalt állást, ami azzal járt együtt, hogy újabb és újabb — időrabló — versenytárgyalásokat kellett tartani, kevés eredménnyel. 1914 márciusában, a sorozatos árlejtések után, a legolcsóbb terv kivitelezése mellett döntöttek, és megbízták a két legelőnyösebb árajánlatot tevő (kerekítve 2500, illetve 2522 korona) Máté Bálint és társait, illetve Izsó Jánost, hogy összesen 30 házat építsenek fel, ugyanakkor az ügyet elfogadás céljából a földművelésügyi miniszter elé terjesztették. 50 Ezt az engedélyt a minisztérium megadta. A város és a vármegye közötti több évi huza-vona alatt a 12 500 korona időközben kamataival csaknem 16 500 koronára emelkedett fel, amelyet most a munkásházak építéséhez szükséges telkek megvételére lehetett fordítani. A polgármester nem is habozott és azonnal kérte, hogy a tőkét kamatnövedékeivel a város pénztárába utalják ki. 51 Még aznap felkérte a város a Pesti Hazai Első Takarékpénztárt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt.-t és végül az Altruista Bankot, hogy 30—35 éves törlesztésre 100—120 ezer korona összegű, Ceglédnek e célra nyújtandó kölcsönre ajánlatot tegyen. 52 91
