Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

A munkáslakás-építés Cegléden 1907. február 22-én érkezett a ceglédi polgármesteri hivatalhoz a még 1906 novemberében, a vármegye rendes bizottsági közgyűlésén hozott határozat.

11 Ez a döntés leszögezte, hogy a földművelésügyi miniszter 25 ezer korona öszszegű, munkáslakás építésére fordítandó segélyét Cegléd és Solt község egyenlő arányban használhatja fel, „mert ezeken a helyeken a munkásházak felépítését a legindokoltabbnak" látják. Tartalmazza a határozat azt is, hogy a város a telkeket ingyen vagy mérsékelt áron bocsássa e célra, és a szükséges és szokásos mérnöki munkálatokat végeztesse el. Szó volt az építendő házak telkeinek nagyságáról is, mégpedig hogy „egy munkásházhely kerttel együtt Czegléden 180—200, Solton 200—240 D^ölnél kisebb ne legyen". A döntés szoba, konyha, kamra — hagyományos — megosztású típusházak felépítését tartotta célszerűnek, amelyek elkészítési munkálataiban — vályogvetés, szállítás, kerítéskészítés, tapasztás stb. — a lakáshoz juttatandók vegyenek részt. A telek árát és a ház felépítésének költségeit az új háztulajdonosok 14—18 év alatt fizetnék meg házbér formájában, amelyek részletei a helyi szokásokhoz alkalmazkodnak. A teljes összeg lefizetése után a házat birtoklók telekkönyvileg is tulajdonosokká válnak. A határozat tartalmazta „azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a város ... a ... mezőgazdasági munkásnép lakásviszonyai rendezésének úgy gazdasági mint társadalmi szempontból nagy horderejű ügyét akár készpénz (kiem. M. B.) hozzájárulás akár egyéb módon (házhelyek és építőanyagok ingyenes vagy kedvezményes áron való átengedése által) hathatósan támogatni fogja". A rendelkezésre válaszul még májusban rendes közgyűlésén a város bizottságot küldött ki a munkásházak felépítésének ügyében. A bizottság elnöke maga a polgármester volt, tagjai pedig: Kiss Gyula jegyző, Váróczi István gazdatanácsnok, Bezzegh Pál városi mérnök, Antal Ferenc, Dobos Mihály tb. tanácsnokok, Horváth József és Takács József városi képviselők. A képviselő-testület határozata úgy döntött, hogy munkásházak építésére a Csikóstószélen egy tagban levő, majd 300 kh területű városi ingatlanból 11 házhelyet jelöl ki, mégpedig 2 házhelyet 225—225 O-ől területtel, 9-et pedig 180—180 Q-öl területtel. A házhelyek lényegében 12 D-öl utcai frontból és 15 D-öl mélységű telekből álltak volna.

12 Mint a fentiekből kitűnik, a telkek száma az 1907. évi ХЪ¥1. -tejben szabályozott minimális mennyiségét eggyel lépte túl, a fentebb említett vármegyei határozatban szereplő teleknagyság pedig a minimumként megszabottat is csak két házhely esetében haladta meg. Ez bizonyítja, hogy a város vezetősége sem a „köz hasznát", sem az „úgy gazdasági, mint társadalmi szempontból nagy horderejű ügyet" — a megyei döntések szavaival élve — nem kívánta „támogatni". A házak felépítésének ügye egyelőre elakadt. 1908 januárjában az alispán figyelmeztette a város polgármesterét, hogy „amennyiben ezen ügyben 30 nap alatt érdemleges jelentést" nem kap, és a város a vonatkozó rendelkezéseket 80