Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

A munkáslakás-építés Cegléden 1907. február 22-én érkezett a ceglédi polgármesteri hivatalhoz a még 1906 novemberében, a vármegye rendes bizottsági közgyűlésén hozott határozat. 11 Ez a döntés leszögezte, hogy a földművelésügyi miniszter 25 ezer korona ösz­szegű, munkáslakás építésére fordítandó segélyét Cegléd és Solt község egyenlő arányban használhatja fel, „mert ezeken a helyeken a munkásházak felépítését a legindokoltabbnak" látják. Tartalmazza a határozat azt is, hogy a város a telkeket ingyen vagy mér­sékelt áron bocsássa e célra, és a szükséges és szokásos mérnöki munkálatokat végeztesse el. Szó volt az építendő házak telkeinek nagyságáról is, mégpedig hogy „egy munkásházhely kerttel együtt Czegléden 180—200, Solton 200—240 D^ölnél ki­sebb ne legyen". A döntés szoba, konyha, kamra — hagyományos — megosztású típusházak felépítését tartotta célszerűnek, amelyek elkészítési munkálataiban — vályog­vetés, szállítás, kerítéskészítés, tapasztás stb. — a lakáshoz juttatandók vegye­nek részt. A telek árát és a ház felépítésének költségeit az új háztulajdonosok 14—18 év alatt fizetnék meg házbér formájában, amelyek részletei a helyi szokásokhoz alkalmazkodnak. A teljes összeg lefizetése után a házat birtoklók telekkönyvileg is tulajdo­nosokká válnak. A határozat tartalmazta „azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a vá­ros ... a ... mezőgazdasági munkásnép lakásviszonyai rendezésének úgy gazda­sági mint társadalmi szempontból nagy horderejű ügyét akár készpénz (kiem. M. B.) hozzájárulás akár egyéb módon (házhelyek és építőanyagok ingyenes vagy kedvezményes áron való átengedése által) hathatósan támogatni fogja". A rendelkezésre válaszul még májusban rendes közgyűlésén a város bizott­ságot küldött ki a munkásházak felépítésének ügyében. A bizottság elnöke maga a polgármester volt, tagjai pedig: Kiss Gyula jegyző, Váróczi István gazda­tanácsnok, Bezzegh Pál városi mérnök, Antal Ferenc, Dobos Mihály tb. tanács­nokok, Horváth József és Takács József városi képviselők. A képviselő-testület határozata úgy döntött, hogy munkásházak építésére a Csikóstószélen egy tagban levő, majd 300 kh területű városi ingatlanból 11 házhelyet jelöl ki, mégpedig 2 házhelyet 225—225 O-ől területtel, 9-et pedig 180—180 Q-öl területtel. A házhelyek lényegében 12 D-öl utcai frontból és 15 D-öl mélységű telek­ből álltak volna. 12 Mint a fentiekből kitűnik, a telkek száma az 1907. évi ХЪ¥1. -tejben szabá­lyozott minimális mennyiségét eggyel lépte túl, a fentebb említett vármegyei határozatban szereplő teleknagyság pedig a minimumként megszabottat is csak két házhely esetében haladta meg. Ez bizonyítja, hogy a város vezetősége sem a „köz hasznát", sem az „úgy gazdasági, mint társadalmi szempontból nagy horderejű ügyet" — a megyei dön­tések szavaival élve — nem kívánta „támogatni". A házak felépítésének ügye egyelőre elakadt. 1908 januárjában az alispán figyelmeztette a város polgármesterét, hogy „amennyiben ezen ügyben 30 nap alatt érdemleges jelentést" nem kap, és a város a vonatkozó rendelkezéseket 80

Next

/
Thumbnails
Contents