Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

végre nem hajtja, a kilátásba helyezett 12 500 koronányi segélyt más községnek javasolja átadni.

13 A polgármester szinte napra pontosan betartva a szabott alispáni határidőt, közölte: „A bekövetkezett nyári munkaidő nem volt alkalmas az ügy tovább vitelére. Majd Gubody Ferenc polgármester úr elhalálozása folytán, úgy ezen, mint egyéb nem jelette sürgős (kiem. M. B.) és nem az adminisztráció rendes menetéhez tartozó ügy lekerült a napirendről. Ezek voltak az okai az eddigi stagnálásnak. Most már a legrövidebb idő alatt összehívom a kiküldött A városnak az építkezéshez mintául ajánlott házak rajzai a) Gazdaságimunkás-ház (II. számú típus) oldal- és elölnézete bizottságot és teljes eréllyel hozzálátok a munkásházak mielőbbi felépítésének."

14 Hogy mennyire „felette sürgős" volt mégis a munkásházak felépítésének megindítása a lakásgondokkal küszködők számára, arra az Urbán Pálék által a polgármesterhez 1908 márciusában írt levél betűhíven közölt részlete válaszol: „A czeglédi munkások kiknek házai nincsen az előtt évekkel munkás házak építését kértük a Magyar kir. földmívelésügyi ministeriumtól" ... „kérésünket tudomásul vették — írják — és ki is utaltak 25 000 koronát!!! (kiem. M. B.) Ennél fogva tisztelettel kérjük Czegléd város Тек. polgármesterét és а Тек. tanácsot, hogy az említett 25 000, Huszonötezer koronát méltóztasanak az általunk kért czélra felhasználni illetve a kérelmezett munkás lakásokat lehetőleg ezen évben fel építeni... alázatos kérésünket méltóztasék abban a formában tudomásul venni hogy a részünkre ki utalványozott (kiem. M. B.) 25 000 Huszonötezer koronákbul még ezzen évben... a munkás lakások fel építésének."

15 A levél rövid részletéből nemcsak a munkáslakások felépítése iránti igény csendül ki, hanem bizonyos határozott öntudat hangja is. A fentiekben idéztünk a ceglédi polgármesternek az alispánhoz írott válaszából, amely még az elnyomó hatalmi apparátus köreiben is visszatetszést szült. A város ugyanis már több mint három éve igényelte a házépítési kölcsönt, komoly lépéseket azonban nem tett. A vármegyével levelezésben állt a város vezetősége, de konkrét intézkedésre nem került sor. Ugyanakkor sorra érkeztek az alispáni hivatalba és a ceglédi polgármesterhez a lakásépítés kapcsán az alázatos hangvételű, de sürgető tartalmú levelek. Az alispánnak február végén Ceglédre írott levele tartalmazta, 81