Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Máté Bertalan: Mezőgazdasági munkáslakás-építés Cegléden a XX. század elején

előbb idézett törvénycikk minél komolyabb végrehajtását igénylő, a ceglédi mezőgazdasági munkásság körében tapasztalt igény.

5 E vázlatos bevezető után nézzük meg röviden az 1907. évi XLVI. törvénycikk tartalmát. Az 1. § kimondja, hogy amennyiben valamelyik törvényhatóság vagy község gazdaságimunkás-lakások építésére ingatlant ad el, ilyen épületek emeléséhez kölcsön formájában segítséget nyújt vagy maga építtet és azokat bérbe adja, úgy a felmérési, felosztási vázlatokat, terveket, szerződéseket a kincstár költségére készíttetheti el. A továbbiakban a törvény leszögezi, hogy az erre a célra átengedendő házhelyek építésre alkalmasak legyenek, hazai építőanyagokból épüljenek a házak, az akció a köz (!) és a munkások és ne üzérkedési célt szolgáljon, és hogy a gazdasági munkás által 30 éven át rendszeresen fizetett bér fejében a ház a juttatott személy telekkönyvi tulajdonába menjen át. Húsz évig adómentes az épület, amelyekből egy község vagy törvényhatóság — amennyiben ilyen építéséhez támogatást nyújt a fent említett módok valamelyike formájában és állami kölcsönt vesz fel létrehozásához — minimálisan tízet legyen köteles építeni. Az átengedett telkekre telekkönyvüeg is be kell kebelezni a mineműségüket, meg nem terhelhetők, fel nem oszthatók, más ingatlannal nem egyesíthetők, albérletbe nem adhatók. A 9. § kimondja, hogy a „fenti törvény alapján engedélyezhető kedvezmények megadásánál a földmívelésügyi miniszter azon községek és törvényhatóságok kérelmét részesíti előnyben, amelyek a munkásházak építését ingyen telek vagy kert létesítésére is alkalmas telek adományozásával támogatják. Kivételesen figyelembe veendők azonban azon törvényhatóságok és községek, amelyek területén a kivándorlás indokolttá teszi a munkásházak létesítését."

6 Nyilvánvaló, hogy a korábban érintett munkaerő-biztosítás, röghözkötés célja, a kivándorlással való összefüggés mennyire játszott szerepet a törvényalkotók szemében a paragrafusok megfogalmazásában. Az, hogy a házépítések gyakorlati kivitelezésében nagyfokú önállóságot biztosítanak a helyi községi, városi szerveknek, a törvényből a gazdasági munkásokra esetleg származó előnyök elsikkadásának a lehetősége is adott, hiszen a község, a város csak abban az esetben jut minisztériumi kölcsönhöz, amennyiben ingyen vagy áron alul juttat saját vagyonából erre a célra telkeket. Közbevetőleg — a teljesebb kép kedvéért — említjük meg, hogy a törvényhozás a korábbi időszakban is alkotott törvényeket az égető mezőgazdasági lakásproblémák „megoldására", illetve tüneti enyhítésére — jelentősebb, nagyszabású eredmény nélkül.

7 Eltekintve most az uradalmak gazdaságimunkáslakás-építéseitől,

8 az 1907. évi XLVI. te. keretén belül — tudomásunk szerint — csak kevés község épített mezőgazdaságimunkás-lakásokat. A teljesség igénye nélkül ezek közé tartozik Mezőberény, Hajdúhadház, Orosháza, Solt és Cegléd.

9 Ugyanakkor mintegy 11 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei település kért már 1908-ban 8—100-ig terjedő számú lakást, ill. munkásházat, és mintegy 15 pedig 50—400 ház építésének szükségességét mint igényt jelezte 1908-ban az alispáni hivatalnak, de a felépítést nem kérték.

10 79