Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác közigazgatása a dualizmus korában

A rendkívüli helyzet a közigazgatást is új problémák elé állította. Vácott a legnagyobb problémát a közellátás megszervezése és a közrend biztosítása jelentette. A helyi közigazgatási apparátus feladatkörébe tartozott az adók behajtása, a maximált árak betartatása, a zár alá vétel, s az 1915-től egyre gyakoribbá vált rekvirálások lebonyolítása. A közellátás gondjain a legszigorúbb törvényekkel sem sikerült segíteni. Az incidensek rendszeresekké váltak. Például 1915 januárjában egy 15 fős gyermekcsoport ellen indítottak eljárást. Azzal vádolták őket, hogy kosarakba pakolva elloptak egy vagon szenet.

59 A tanács hatáskörébe tartozott az élelmiszer-utalványok kiosztása. A nagy élelmiszerhiány és a jegyekkel való manipulálás miatt gyakran tettlegességre is sor került. 1915 májusában például a lisztutalványért összegyűlt elkeseredett asszonyok betörték az utalványt osztó hivatalnok ajtaját, s széttörték a berendezést.

60 A közellátás biztosítására közélelmezési bizottságot szerveztek. A bizottság munkájával a lakosság elégedetlensége a háborús évek folyamán egyre nőtt. 1917 októberében munkásgyűlésen követelték, hogy a bizottságot 4 taggal bővítsék. A munkásgyűlés jelöltjei Kovacsik Mihály, Mathisz Mihály, Petrasovits József, Korábel József voltak, akik később, a Tanácsköztársaság idején vezető szerephez jutottak.

61 A háború végén a legszigorúbb intézkedésekkel sem sikerült az adót behajtani. A rekvirálók elől a terményt elrejtették. A piaci feketeárakkal is tehetetlen volt a hatóság. A belügyminiszteri rendeletek, főispáni utasítások hívták fel a polgármesterek, rendőrkapitányok figyelmét a sztrájkolókkal, tüntetőkkel, agitátorokkal szembeni szigorú eljárásra. Ennek ellenére Vácott sem sikerült megakadályozni, hogy a szervezett munkások csatlakozzanak az 1918. januári sztrájkhoz. 1918. január 20-i dátummal a váci rendőrkapitány a következő jelentést küldte a főispánnak. „Jelentem, hogy az itteni szervezett munkások szintén sztrájkba léptek... a szükséges rendőrök hiánya miatt, járőri szolgálatra az állomás parancsnokságától honvédeket kértem és kaptam."

62 A polgármester és a rendőrkapitány megtiltotta, hogy a helyi sajtó a januári sztrájkról híreket közöljön. A legradikálisabb intézkedésekkel sem sikerült a frontról hazatért katonák agitációjának véget vetni és a közellátás súlyos gondjain segíteni. Igazságszolgáltatás 1869-ig az igazságszolgáltatás és a közigazgatás nem különült el teljesen. Ezen a téren a kiegyezés sem hozott lényeges változást. Még az 1868. 54. te. is úgy rendelkezett, hogy „A szabad királyi és rendezett tanácsú mezővárosokban a polgári ügyekben való bíráskodást első folyamodásilag a városi bíró vagy a helyettese és a városi törvényszék gyakorolja." Az igazságszolgáltatás történetében a fordulópontot az 1869:4. te. jelentette. Az új törvény leglényegesebb része az, hogy az igazságszolgáltatást elkülöníti a közigazgatástól. A törvény 1. §-a kimondja, hogy „sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkoznak". 71