Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác közigazgatása a dualizmus korában

E törvény szellemében felépített királyi bírósági szervezet négy alaphatóságot foglal magában: a járásbíróságot, a törvényszéket, az ítélőtáblát és a kir. Curiát.

63 t Az ily módon új elveken nyugvó igazságszolgáltatás részletes felépítéséről az 1871:31., 32., 33. te intézkedett.

64 Ezek szerint a királyi járásbíróság első folyamodású bíróság. A járásbíróság hatásköre polgári és büntető jogszolgáltatást foglal magában. A polgári peres ügyekben a járásbíróság illetékességét a sommás eljárásról szóló 1893:18. te. s az ezt módosító 1907:17. te. határozta meg. A járásbíróság mint büntetőhatóság vétségek és kihágások felett ítél, tevékenységéről az 1880:37. te., 1897:34. te. és az 1911:1. te. intézkedett. "Az 1871:31. te. alapján Vácott is megalakult a váci kir. járásbírósági hivatal. A járásbíróságot először a Monszpart-, majd a Barts-féle házban helyezték el. 1880-tól új, külön erre a célra épített épületbe költözött. A váci járásbíróság megalakulásakor egy járásbíróból, 2 albíróból és 1 aljegyzőből állt. A járásbíró intézte az elnöki, örökösödési és a polgári ügyeket, az egyik albíró a polgári és kisebb polgáriakat, a másik a fenyítő és kihágásiakat. Az aljegyző a bűn vizsgálattal és az előny omozásokkal foglalkozott. Az ügyek szaporodásával a századfordulóra a bíróság létszáma is megnőtt. A járásbíróság személyzete : 1 kir. járásbíróból, 3 albíróból, 1 aljegyzőből, 3 írnokból, 1 joggyakornokból, 3 díjnokból, 1 hivatalszolgából, 2 kézbesítőből, 1 börtönfelügyelőből, 1 börtönőrből és 2 végrehajtóból állt. 1872 októberében a váci járásbírósághoz csatolták Naszál- (Nagy-Szál-) pusztát, Tót-Györköt, Mácsát, Kisújfalut, Zsidót, Megyerke- és Ecskendipusztákat.

65 1880-as években újabb területeket, Ácsát, Bottyánt, Csomádot, Csővárt, Dukát, Dunakeszit Alagpusztával, Fóthot Sikátorpusztával, Kisnémedit, Kis-Szent-Miklóst, Kis-Űj falut, Püspök-Hatvant, Vácz-Hartyánt, Veresegyház-, Szilágy-, Szár-, Galambos-, Cserespusztát csatolták a váci járásbírósághoz. 1875-ben a képviselő-testület ülésén felvetődött a telekkönyvi hatóság Vácra helyezésének szükségessége. A probléma megoldása 6 évig váratott magára. A fő nehézséget az okozta, hogy a városnak kellett gondoskodni a telekkönyvi hatóság elhelyezéséről. Végül hosszas huzavona után a képviselő-testület megszavazta az Arany-hordó nevű vendéglő teher nélküli átengedését a kincstárnak. Miután az elhelyezési probléma megoldódott, az igazságügy-miniszter a járásbíróságot 1881. augusztus 1-i hatállyal telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörei ruházta fel. A telekkönyvi hatóságnak Vácra helyezése a város gazdasági fejlődése szempontjából is jelentőséggel bírt. Egyrészt a váciak helyben intézhették ügyeiket, 72