Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác közigazgatása a dualizmus korában

4. A villamos mű pótmunkálataira székeskáptalantól felvett 50 000 koronás törlesztéses kölcsön 18—19. részlete 3 817 5. A Duna-ipolyvölgyi vasút részére megszavazott 64 000 korona hozzájárulási összeg kamata 3 840 6. 280 000 koronás folyószámlakölcsön a váci takarékpénztárnál 16 800 ÖSSZESEN: 49 457 korona A város háztartása mint mindig, deficites. Az 1916-os évi kiadása: 626 691 К bevétele : 460 687 К fedezetlen kiadás: 166 003 К 30 f. A hiány fedezésére az 1915. évi adó után 332 006 К 60 f (a pótadómentesek adójának levonása után) 50%-os pótadót vetettek ki. A fentmaradt költségvetésekből kitűnik, hogy a városi tanács az 1880-as évek második felétől komoly anyagi áldozatokat hozott az ipartelepítés érdekében. A képviselő-testület ha nem is egyhangúlag, de megszavazta a letelepülni kívánó gyárak részére az ingyen telket, téglát s a 15—20 évre szóló pótadómentességet. Különösen ez utóbbi volt jelentős kedvezmény, hisz Vácott a pótadó rendszeresen az állami adók 50%-ánál is többre rúgott. Támogatták például 1888-ban az Első Magyar Kötő-Szövőgyár Rt.-t, 1898ban Horganyhengermű Rt.-t, 1904-ben a Kobrák-cipőgyárat. Támogatta a város a pénzintéztek szerveződését is. A Váci Takarékpénztárnak ingyen „szállást" biztosított. Jelentős összegekkel támogatták a Vác—Gödöllő, Budapest helyiérdekű villamosvasút és a Duna—Ipoly-völgyi vasút építését, ezen új vonalaktól remélve a kereskedelmi forgalom fellendülését. Az 1890-es évek végén Vácott is megindult a munkásmozgalom. A polgármester teendői közé tartozott a munkásmozgalmi ügyekről informálni a főispánt. Normális körülmények között negyedévenként küldött helyzet- s hangulatjelentést, sztrájkok, tüntetések esetén azonban állandó összeköttetést tartott fenn a főispánnal.

56 A rendőrkapitány teendői is megszaporodtak a munkásmozgalom megindulásával. A rendőrkapitány hatáskörébe tartozott a munkásgyűlések, tüntetések engedélyezése. Az 1905-ös kötő-szövőgyári sztrájk idején a rendőrség különösen brutális magatartást tanúsított a sztr áj kólókkal szemben. 10 nappal a sztrájk kitörése után a sztrájkolok egy része felvette a munkát. A sztrájkolok és a sztrájktörők között összeütközésre került sor. Az összetűzés után Kalló Antal rendőrkapitány azonnal ostromállapotot hirdetett, s megtiltotta a csoportosulást. A „rendzavarókat" 2000 koronáig terjedő pénzbírsággal és elzárással büntette. Május 24-én a rendőrség 18 személyt előállított, s 20 letartóztatott ügyét pedig áttette a bírósághoz.

57 1912—1913-ban a munkásmozgalom Vácott is újra megélénkült. A rendőrkapitány vagy nem engedélyezte a munkásgyűléseket, vagy óriási rendőri készültséget sorakoztatott fel.

58 A világháború kitörése a váciak számára is mérhetetlen nyomort, szenvedést hozott. 70